2006-ban történt…
Prohászka-év a Székesfehérvári Egyházmegyében
„Szent X. Piusz pápa 1905. december 11-én kelt okiratával megerősítette a császári kinevezést, és Prohászka Ottokárt a Székesfehérvári Egyházmegye élére állította. Székesfehérvár 15. püspöke tiszteletére emlékévet kívánok meghirdetni a Székesfehérvári Egyházmegyében 2005. december 10-től 2006. december 9-ig. A Prohászka-év programjai segítségével szeretném minden jó szándékú ember elé állítani szent életű püspökünk személyiségét mint példaképet, és műveit mint korunk szellemi kincsestárát” – így hirdette meg Spányi Antal megyés püspök a Prohászka-évet, amelynek során számos jeles eseményre került sor: 2006. február 25-én a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek megnyitotta a Prohászka Ottokár életművét bemutató kiállítást. Június 1-jén a Prohászka Ottokár ünnepélyes újratemetésének évfordulóján bemutatott szentmisén és az azt követő fáklyás felvonuláson mintegy 4000 ember vett részt. Az egyházmegyei közös zarándoklat közel 2000 hívő részvételével a Prohászka-év másik kiemelt eseménye volt. Az egyházmegye hívei mintegy 30–40 busszal indultak útnak, de érkeztek Nyitrára felvidéki zarándokok is. Prohászka Ottokár itt részesült a keresztség szentségében 1858. október 13-án. Az emlékévben tartott tanulmányi napok, konferenciák, tudományos ülések sorát 2006. december 9-én egy ünnepi konferencia zárja, amelyre a Prohászka-év bezárása alkalmából kerül sor a Prohászka-templomban bemutatott szentmise után 11 órától.
Deus caritas est – programbeszéd és hitvallás
Január 25-én mutatták be XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikáját. Nyolc hónappal megválasztása után először szólt a pápa dokumentum formájában a katolikus hívekhez, de minden keresztényhez és jó szándékú emberhez is. A Szentatya első megnyilatkozása a szeretetről szól: „Megélni a szeretetet, s így beengedni Isten világosságát a világába – erre szeretnék hívni mindenkit ezzel az enciklikával.” Az isten szeretet kezdetű irat programbeszédnek és hitvallásnak is felfogható, a Szentatya nem véletlenül időzítette az aláírását karácsony napjára, az isteni szeretet megtestesülésének ünnepére. Az enciklika első szavai arra utalnak, hogy minden szeretet Istentől származik, és egyúttal felhívnak a szeretet megújítására. Az enciklika két részből áll, egy teológiai és egy pasztorális egységből. Az első a szeretetet Isten ajándékának tekinti, és itt, ahol a szövegben az emberi szeretet rehabilitációjával találkozunk, mely szerves része az isteni szeretetnek, a kiváló német teológus keze vonását ismerjük fel. A második rész a szeretet parancsának gyakorlati megvalósításával foglalkozik, amelyben a pápa megújult erőfeszítést kér az Egyháztól a szeretet szolgálatában.
Imaév a nemzet lelki megújulásáért
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért a 2006-os esztendőre. Ez az év ugyanis „különleges évfordulók ideje nemzetünk történelmében. Október 23-án, Kapisztrán Szent János ünnepén az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára emlékezünk. De emlékezünk a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára is, arra a győzelemre, amelyet II. Mohamed szultán támadó hadseregével szemben Hunyadi János és Kapisztrán Szent János buzdítására a hazája védelmében összefogó keresztény nép aratott. Sok más évforduló mellett főleg ez a két nagy esemény indít minket arra, hogy a 2006. évre imaévet hirdessünk a nemzet lelki megújulásáért” – áll az MKPK imaévet meghirdető körlevelében. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek január 15-én, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén nyitotta meg a főegyházmegyei imaévet Budapesten, amelyhez valamennyi egyházmegye csatlakozott határainkon túlról is, hogy együtt imádkozhassunk a nemzet lelki megújulásáért. Az MKPK szándékával összhangban sokan részt vettek a 2006-os év nagy lelki eseményein: január 15-én a Szent Margit tiszteletére rendezett közös engesztelő szentmisén, a Szent Jobb-körmeneten, október 17-től 20-ig a fatimai nemzeti zarándoklaton és más közös zarándoklatokon hazánk és a szomszédos országok kegyhelyein, Isten irgalmát kérve hazánkra és népünkre.
Családok V. Világtalálkozója Valenciában
2006. július 1. és 9. között Spanyolország adott otthont az ötödik alkalommal megrendezett világtalálkozónak, amelynek zárószentmiséjét maga XVI. Benedek pápa mutatta be. A rendezvényre – amelynek helyszínét még II. János Pál pápa jelölte ki – mintegy másfél millió résztvevő érkezett, köztük magyarok is. „A család az a kiváltságos közeg, ahol minden ember megtanul szeretetet adni és kapni. Az Egyház ezért kíséri folyamatos lelkipásztori gondoskodó szeretettel az emberi személy ezen alapvető közegét – mutatott rá a pápa a zárószentmisén mondott beszédében, majd a találkozót előkészítő imádságból idézett: Istenünk, te a Szent Családban a hitben és az akaratod iránti engedelmességben élt családi élet tökéletes példáját hagytad ránk. Segíts nekünk, hogy a hit és a parancsolataid iránti szeretet példái legyünk. Siess segítségünkre abban a küldetésünkben, hogy továbbadjuk a hitet gyermekeinknek… Növeld minden házasságban a szeretetet és a hűséget, különösen azokban, amelyek szenvedésen és nehézségeken mennek keresztül. Józseffel és Máriával együtt, Jézus Krisztus, a Te Fiad, a mi Urunk által kérünk téged. Ámen.” A családok VI. világtalálkozójára Mexikóvárosban kerül sor 2009-ben.
Az Egyetemes Testvériség Napja
2006. szeptember 16-án nagyszabású nemzetközi találkozót tartott Budapesten a Fokoláre Mozgalom, amelyre öt kontinens 92 országából több mint 11 ezer résztvevő érkezett. A programban konkrét kezdeményezéseken keresztül mutatták be, hogy korunk gazdasági és társadalmi gondjaira, kihívásaira a testvériség szellemében hogyan lehet megoldást találni. A nap során előadások, beszámolók hangzottak el a gazdaság, a jog, a politika és a média területén már sikerrel működő kezdeményezésekről. Az Egyetemes Testvériség Napjának programjában kiemelt helyet kapott a Fokoláre Mozgalom alapítójának, Chiara Lubichnak az üzenete, aki a világ jelenlegi helyzetét jellemezve azt mondta, hogy egy kollektív kulturális éjszaka jeleit tapasztaljuk. Olyan világban élünk, különösen a nyugati társadalmakban, ahol az etika képtelen lépést tartani a tudományos és technológiai felfedezések gyors és korlátok nélküli fejlődésével. Chiara Lubich a mozgalom rendkívül gazdag lelkiségi tapasztalataiból kiindulva ebben a helyzetben arra bíztatott, hogy a keresztre feszített és mindenkitől elhagyott Jézusra tekintsünk, aki a legsötétebb és legfájdalmasabb pillanatban is szeretettel tudott Atyjához fordulni és teljesen rá tudott hagyatkozni. Ha a személyes fájdalmak és a társadalmi szintű megpróbáltatások minden nehéz pillanatát hozzá hasonlóan el tudjuk fogadni, akkor a sötét éjszakában fel tud ragyogni a fény.
Salkaházi Sára boldoggá avatása
„Aki Isten akarata és tetszése szerint él, az boldog!” – írta naplójába Salkaházi Sára szociális testvér hetven évvel ezelőtt. Ezt a boldogságot az Egyház ünnepélyesen is kinyilvánította éppen azon a napon, amelyen 78 évvel ezelőtt Sára testvér első lépését tette a hivatás útján. Erdő Péter bíboros, prímás szeptember 17-én Budapesten boldoggá avatta Salkaházi Sára (1899–1944) szociális testvért, akit a nyilasok az üldözöttek menekítése miatt lőttek a Dunába 1944. december 27-én. A boldoggá avatásra ünnepi szentmise keretében került sor a Szent István-bazilika előtti téren. A boldoggá avatási eljárás 10 évvel ezelőtt indult meg, a Salkaházi Sára vértanúságát kihirdető dekrétumot XVI. Benedek pápa hagyta jóvá ez év április 28-án. Hasonló esemény hazánkban 1083. óta nem volt. Magyarországon először emel az Egyház a boldogok sorába egy egyszerű, középosztályból származó nőt, aki nem királylány, nem főnemes. Az Egyház Sára testvér személyében példaképet állít elénk, a Krisztusért és a szenvedő embertársakért életét is áldozni kész, vallási, faji, nemzetiségi, nemzet- és országhatárokat is átívelő szeretet példaképét. Vértanúsága elkötelezett életének beteljesedése.
Városmisszió – Brüsszel, 2006
2006. október 29. és november 5. között – Bécs, Párizs és Lisszabon után – az idén Brüsszel adott otthont az egyhetes rendezvénynek. A városmissziós hét keretében került sor az Új Evangelizáció Nemzetközi Kongresszusra, amelynek témája a hit és a modern kultúra konfrontációja volt. A kongresszus a Koekelberg-bazilikában, míg a délutáni programok a város plébániáin és közterein zajlottak. A kongresszus záró szentmiséjét Erdő Péter mutatta be az öt város bíborosai, érsekei, püspökei és papjai társaságában. Homíliájában beszélt arról az optimizmusról, amelyet Krisztus hirdetése jelent: „Ha valóban Krisztus az élet számunkra, akkor ez nemcsak megrendítő feladatot jelent, hanem örök remény és bizalom forrása is.” A szentmise végén Erdő Péter bíboros, a jövő évi kongresszus házigazdája átvette a brüsszeli missziós kereszt mintájára készült szentségtartót. „Teljes szívemből hívok mindenkit, akik jelen vannak itt, és a nagyvárosok közösségeit, akik részt vesznek a misszióban, hogy jöjjenek Budapestre 2007. szeptember 16. és 22. között a missziós hétre!” – hívott mindenkit Erdő Péter bíboros a jövő évi budapesti városmisszióra.
