Összemosolyogni a nappal
Szerző: Herdics György
A közelmúltban néhány napot a Magas-Tátrában töltöttem. Láttam, mivé tette a természetet a tavalyi vihar pusztító tombolása, s mily kárt okozott az idei tűz.
Tavaly még egészen más kép fogadott. Most a pusztulás: mindenütt facsonkok, szinte végeláthatatlan kopárság.
A „semmiben” egy fát látok. Épp hogy él… Megmaradt ágain egy madár. Egymagában. Barátom le is fényképezi. Tátrai emlék…
Nézem a hegycsúcsokat. A Gerlachfalvi-csúcsnak már hósapkája van, meg néhány kisebbnek is… A Gerlachfalvi-csúcs látványa gondolatok áradatát indítja el bennem. Változtatta ez a csúcs a nevét, akárcsak az országokat. Gerlachfalviból Ferenc József-csúcs lett, hogy aztán ismét Gerlachfalvi-csúcs legyen. Valamikor ott állt egy emléktábla, melyet Egenhoffer Teréz hegymászó állíttatott, s több éven keresztül itt ünnepelte Ferenc József születésnapját. A tábla 85 éve nincs már… S a fák jelentős része sincs már.
