Igazodási pont – szemnek és szívnek

A Pannonhalmához tartozó tihanyi perjelségben jelenleg hét szerzetes él közösségben, s 2000-ben, háromszáz év után először egy novícius is beöltözött templomukban. Emellett szép számmal csatlakoztak a közösséghez külső-belső munkatársak, keresztény értelmiségi, felelősen együttgondolkodni akaró világiak, megérintettek és keresők is. Idén május 21-én a jubileumi főünnepen mindazok, akiknek fontos és éltető lelki kapaszkodót jelent Tihany, együtt énekeltek, imádkoztak a magyarság, a kereszténység, a nemzet jövőjéért András király és hitvese, Anasztázia kijevi nagyhercegnő szabadtéri szobor-emlékhelye mellett. Jeles eseménye volt a jubileumi évnek a márciusban megnyílt történelmi kiállítás is, amely az apátság történetét és népeit mutatja be. Szent Benedek ünnepén Várszegi Asztrik főapát vezette az ünnepi liturgiát, s ez alkalommal adták át a tavaly ősszel országosan meghirdetett jubileumi (gyermekrajz-, történelmi és anyanyelvi) pályázatok legsikeresebbjeinek jutalmait. A templom búcsúnapján, Nagyboldogasszony ünnepén Márfi Gyula veszprémi érsekkel együtt ünnepelt a közösség a szertartáson. Szeptemberben pedig tizedik alkalommal gyűltek egybe ökumenikus közösségben katolikusok, reformátusok és evangélikusok az apátságban, hogy imáikban az Úrhoz forduljanak, hálát adva keresztény és ma­gyar elődeinkért és könyörögve az utánunk jövőkért. Erdő Péter bíboros, prímás volt az igehirdető, s ekkor mutatták be Csemiczky Miklós zeneszerzőnek a jubileum alkalmára Tihanynak írott megrendítően szép zeneművét, melynek címe a Tihanyi Alapítólevél sorait idézi: „Supra firmam petram” (Erős kősziklára). Ezen a meghitt ünnepen a tihanyi bencés apátsági templom kórusa a székelyudvarhelyi és kicsindi (felvidéki) kórussal együtt szolgált a szer­tartáson. Jeles alkalma volt az apátságnak nemrég az az irodalmi, művészeti összejövetel, melyen Tihany nagy szellemeire, a udományos és művészeti életnek a településhez kötődő nagyjaira (Németh Lászlóra, Passuthra, Illyés Gyulára, Szabó Lőrincre, Borsos Miklósra…) emlékeztek az apátságban helybéliek, vendégek, hozzátartozók.

Az 1994 óta szerveződő keresztény értelmiségi fórum, a Tetőtéri esték idei őszi „szemeszterének” témái a kisebbségi lét körül forognak: Mit jelent ukránnak lenni a Szovjetunióban és magyarnak lenni csehek, szlo­vákok, ruszinok és ukránok között? A találkozók vendége Hartyányi Jaroszlava, az országos ukrán kisebbségi önkormányzat elnöke és Skultéty Csaba író-újságíró, a SZER egykori müncheni munkatársa. Ezek a témák a kultúrák s népek találkozási pontjaként is aposzt­rofált Tihanyban (ahol katolikusság és ortodoxia, európaiság és magyarság találkozott, és különböző népek éltek együtt a történelem során) központi jelentőségűek ma is. Az idén is – immár hagyományosan – Tihanyban rendezték meg a Chevetogne Group (bencés és ciszterci szerzetesek közösségének) francia nyelvű konferenciáját, melynek ír, olasz, belga, francia, német, lengyel, magyar apátok voltak a résztvevői, akik arról tanácskoztak, mit tud adni a régi szerzetesség az újjá alakuló Európának. A jubileumi események sorát gyarapítja novemberben az a Pannonhalma, Ti­hany és az Országos Levéltár által rendezett országos konferencia is, mely­nek témája a Tihanyi alapítólevél. Ez alkalommal avatják fel Csíkszentmihályi Róbert szobrászművésznek a becses nyelvemlékhez kapcsolódó térplaszti­káját. Ugyancsak e hónapban rendezik meg az egyházi iskolák öregdiákjainak Kézfogás című találkozóját a veszprémi Bencés Diákszövetség szervezésében, melyen Czakó Gábor író tart előadást Az ideák nyelve – A magyar nyelv lelkéről címmel, s a hagyományos szentmisét Pintér Ambrus, volt pannonhalmi gimnáziumigazgató mutatja be.

Az egyéves ünnepségsorozatot, mint említettük, e hónapban a Szent Ányos-ünnep zárja, melynek főcelebránsa Juliusz Janus apostoli nuncius lesz. Decemberben pedig Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele, szellemi-lelki organizátora – méltóképpen a jubile­umi év zárásához – az ünnepek fontos­ságáról, lelki rendeltetéséről beszél majd a tetőtérben.