Cikkek listázása

225 éve hunyt el Mária Terézia magyar királynő

Az apostoli királynő egyházpolitikája

Szerző: Szabó Judit

A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két királynő uralkodott, a 14. században rövid ideig Mária, Nagy Lajos leánya, és a 18. században Mária Terézia, aki Magyarország azon kevés Habsburg uralkodóinak egyike, akik nem hagytak rossz emléket a magyar nemzetben. Érdeklődésének és tevékenységének sokoldalúságával, erkölcsének tisztaságával és családi életének bensőségességével messze föléje emelkedett kora valamennyi királyasszonyának. 

Mária Terézia III. (VI.) Károly magyar király, német-római császár és Braunschweigi Erzsébet hercegnő második gyermekeként Bécsben született 1717. május 13-án. Mivel születésekor már meghalt egyetlen fiúgyermekük, Lipót, az édesapa leánya örökösödési jogát a Pragmatica Sanctióval ismertette el. Mária Terézia trónra lépése után a nőági öröklést el nem fogadó európai hatalmak háborút indítottak ellene (osztrák örökösödési háború, 1740–48), a kezdeti verességek ellenére hatalmát sikerült megszilárdítani és trónöröklési jogát elfogadtatnia (nem kis részben a magyar rendek segítségének köszönhette trónját).

Az általános felvilágosodás, továbbá az állam feladatainak kibővítése gyökeresen megváltoztatta a 18. században az egyház és egy-egy kormány közötti viszonyát. Mária Terézia uralkodási formája az abszolút monarchia volt. Egyházpolitikájában alapvetően konzervatív-katolikus felfogása érvényesült. A protestánsok felé irányuló valláspolitikáját a csendes ellenreformáció jellemezte, ugyanis természeténél fogva inkább térítő volt, mint üldöző.

Intézkedései közül nem egy a katolikus egyház javát is szolgálta, csakhogy „felvilágosult” tanácsosainak hatására többször olyan döntéseket is hozott, amelyekkel önkényesen beavatkozott az egyház ügyeibe. A pápai rendeleteket csak az ő engedélyével volt szabad kihirdetni, a szerzetesrendek külföldön székelő főnökeinek a birodalomba való látogatását megtiltotta, az egyházi bíróságok hatáskörét a szigorúan egyházi ügyekre korlátozta. A főpapoktól számadást követelt, és meghatározta, mennyit kötelesek a lelkészi pénztárba és az új püspökségek javára fizetni; korlátozta a zarándoklatokat; megszüntette a templomok menedékjogát; csökkentette az ünnepek számát, hogy a dorbézolásnak és henyélésnek gátat vessen, de azon fáradozott, hogy az ünnepek fényét és az áhítatosságot emelje. A kocsmák és kávéházak vasárnap csak délután 3 órakor nyithattak ki, nehogy a férfiak a templom helyett a kocsmába menjenek. Tisztségviselőinek és katonáinak a vasárnapi misehallgatást kötelezővé tette, udvarának minden egyes tagjától elvárta a rendszeres gyónást és áldozást.

Az egyházkormányzat célszerűsítése érdekében Magyarországon újabb egyházmegyéket hozott létre. Tette ezt „apostoli” méltóságára hivatkozva (1758-ban XIII. Kelemen pápa engedélyével fölvette az apostoli király címet) és a Szentszék mérsékelt örömére. A szerémi és a boszniai püspökséget 1773-ban Diakovár (ma: Đakovo, Horvátország) központtal egyesítette, mert hívők hiányában a két püspökség külön-külön életképtelen volt. Az esztergomi érsekség területéből 1776-ban kiszakította a besztercebányai, rozsnyói és szepesi, egy évvel később a dunántúli egyházmegyékből a székesfehérvári és a szombathelyi püspökségeket. A görög katolikusok részére előbb Munkácson, majd Nagyváradon és Kőrösön (ma: Križevci, Horvátország) alapított új püspökségeket. A Pázmány Péter által alapított Nagyszombati Egyetemet 1777-ben Budára helyezte át, és kiegészítette orvosi képzéssel is.

Nevéhez fűződik Szent István király koponyacsontdarabjának és a Szent Jobbnak a visszaszerzése. Az ereklyék valószínűleg a török hódoltság idején kerültek a domonkosok raguzai (ma: Dubrovnik, Horvátország) kolostorába. A Szent Jobb 1771. június 21-én került Budára, és ettől az évtől kezdve augusztus 20-a, Szent István napja kötelező országos ünnep lett, ekkor tartották meg az első Szent Jobb-körmenetet is.

Mária Terézia, akit Otto von Bismarck a Habsburg-ház legnagyobb államférfiának nevezett, 63 éves korában 1780. november 29-én hunyt el. A bécsi kapucinusok templomában temették el. Egy virágzó, erőtől duzzadó, a haladás útjára tért birodalmat hagyott maga után

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>