Cikkek listázása

10 éves a Bölcső Alapítvány

Nem várt csecsemők megmentője

Szerző: Rózsásné Kubányi Andrea

1994 februárját írtuk, amikor megdöbbentő hírek rázták fel a jólelkű emberek ezreit. Egy hét alatt 5 csecsemő halt meg kukába téve, mert szülőanyja nem tudta, nem merte őt vállalni. Ezek az ártatlan csecsemők ma is élhetnének, ha anyjuk akkor segítséget kapott volna kilátástalannak tartott helyzetében. Ezt ismerte föl akkor Budavári Zita, aki azonnal konkrét ötlettel állt elő. Olyan helyet keresett, ahová bárki letehette nem kívánt újszülöttjét, erre akkor a szekszárdi evangélikus templom kapuja látszott a legalkalmasabbnak.

kapura és később az ott létesített nyilvános telefonfülkére ki volt írva Zita telefonszáma, aki azóta is éjjel-nappal hívható. 20 ezer forinttal nyitotta meg azt a számlát, ami később a Bölcső Alapítvány kezdeti vagyona lett. E merész ötletből és sok segíteni akaró ember közreműködéséből fejlődött civil szervezetté ez a kezdeményezés, ami azóta több száz gyermek életét mentette meg és adott segítséget bajbajutott anyáknak.

A tíz év alatt 572 nehéz helyzetbe került anya jelentkezett segítségüket kérve, ezek közül 267-en szültek a szekszárdi kórházban, mások otthon vagy máshol az országban. Kérdésemre Budavári Zita elmondta, szerencse kérdése, hogyan találják meg őket a segítségre szoruló anyák. Orvosi rendelőkben több helyen ki vannak téve szórólapjaik, sokan így szereznek tudomást az alapítványról. De a tévében és a rádióban is többször hírt adtak erről a lehetőségről.

A segítséget kérők közül a legfiatalabb tizennégy és fél éves kamaszlány volt, de megfordult náluk már 48 éves nő is. A gyereket várók alig több mint fele hajadon, a többiek házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők, néhányan elváltak vagy özvegyek. Többen még tanulnak, azért nem tudják vállalni a gyermek felnevelését, másoknak nem a férjüktől van a gyerek, vagy olyan nyomorban élnek, hogy képtelenek több személyt ellátni.

1997 decembere óta működik Szekszárdon, egy társasház első emeletén egy kis átmeneti otthon, ahol a három szobában hat felnőttet (esetleg 1–2 gyermekkel) el tudnak helyezni a szülésig. A várandós anyákkal a kuratórium tagjaként pszichológus foglalkozik a szülés előtt, de szükség szerint utána is. A kezdetektől a kuratórium tagja a szekszárdi kórház szülészetének mindenkori főorvosa. Alelnökük gyermekorvos, ezen kívül gyámügyes és jogász is tagja a kuratóriumnak. Az ország különböző pontjairól kerülnek ide a várandós nők, akik úgy érkeznek, hogy szülés után lemondanak a gyermekről.

Az anyák 20–22 százaléka szülés után meggondolja magát és mégis hazaviszi a gyereket.

Kezdetben még nagy volt az öröm, ha egy-egy anya így döntött, ma már sajnos nem felhőtlen ez a boldogság, mert ezeknek a családoknak a gyermek megszületése után még sokáig tartós segítségre lenne szükségük. Sajnos erre az alapítvány keretei minden jóindulat ellenére sem nyújtanak lehetőséget. Előfordult, hogy az anya 6 hónap után visszahozta a gyereket, mert teljesen egyedül maradt, és nem tudta vállalni a gyesből 3 gyermek ellátását.

A gondjaikra bízott csöppségeket – akikről az édesanyjuk lemondott – titkos vagy nyílt örökbefogadással kaphatja meg egy-egy család. A nyílt örökbefogadásnál az örökbeadó és az örökbefogadó szülő a gyámügyi nyilatkozat megtétele előtt megismeri egymást, a lemondás után a kapcsolattartás megszűnik.

E tíz év alatt szomorú és örömteli események is történtek az alapítvány életében. Sajnos néhány gyermek egészségkárosodással született. Két agysérült gyermekből az egyik pár év múlva meghalt. A másik kisbaba, aki 1995-ben született, csak 16 hónaposan kerülhetett családba, mert ijesztő diagnózist állapítottak meg nála az orvosok: „nem tud majd járni és beszélni, hamarosan meg fog halni”. Az örökbefogadó házaspár egy dolgot tartott szem előtt: „A férjemmel bízunk abban, hogy a szeretet csodákat művel.” Minden lebeszélés ellenére a kislányt magukhoz vették, aki ezek után rohamosan javulni kezdett. Ma már két nyelven beszél, fut és normál iskolába jár.

Az alapítvány minden évben egyszer egy babatalálkozót szervez. Az elsőt Szekszárdon tartották 1996 augusztusában. Ekkor ünnepelték az első náluk született csöppség 1. születésnapját. Ekkor 29 babából 24 volt ott. Azóta minden évben összejönnek a nyár végén. Tavaly rendezték a kilencedik ilyen összejövetelt, akkor közel 250 apróság szaladgált vagy csücsült a babakocsikban Ráckevén, a Szavolyai Kastély parkjában. A Pest közeli helység az ország bármelyik részéből könnyen megközelíthető, hiszen Szentgotthárdtól Záhonyig, Mosonmagyaróvártól Sarkadig több településről és városból utaznak föl erre a napra a boldog családok apróságaikkal együtt. Az egész napos együttléten a beszélgetés, a közös ebéd, a problémák megbeszélése és természetesen a fényképek megtekintése a legizgalmasabb program. Idén augusztusban lesz a jubileumi találkozó, ahol nemcsak az alapítvány, hanem a legelső kislány – aki egy Somogy megyei településen él – 10. születésnapját is megünneplik. A „nagy család” négy ikerpárt is befogadott. Minden gyereket név szerint nyilvántartanak: milyen súllyal, hol, mikor született, kihez került? Hihetetlen elszántságot és kitartást igényel ez a munka.

Budavári Zita, az alapítvány elnöke – aki egyébként esküvői fotós – szintén két örökbefogadott lányt nevel. A nagyobbikat még a GYIVI-n (Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézeten) keresztül kapták meg, a kisebb már a Bölcső Alapítvány révén került hozzájuk. Elmesélte, hogy gyermekeinek minden évben két születésnapja van. Az egyik a biológiai, a másik az adoptációs születésnap. Mindkét alkalommal tortával és kis ajándékkal köszöntik az ünnepeltet.

Várhatóan áprilisban lesz az átadása Budapesten a második anyaotthonnak. A belvárosban egy modern társasház első emeleti lakásában három szoba áll rendelkezésre olyan anyáknak, akik vidékről felkerülve itt tudják csak eltölteni azt a néhány hetet, hónapot, ami a szülésig és utána a gyermek esetleges örökbefogadásáig tart. Itt is – a szekszárdi házhoz hasonlóan – 6 felnőtt 1–2 gyerekkel térítésmentesen lakhat.

1996 augusztusában, az első országos babatalálkozón hozták létre a Bölcső Egyesületet. Amely a Bölcső alapítvány tevékenységét támogatja, így biztosítva a szélesebb társadalmi hátteret, ugyanakkor lehetőséget nyújt különböző pályá­zatok beadásához is. Az alapítvány 1998 augusztusa óta közhasznú civil szervezetként működik. Ebből adódóan bárminemű pénzbeli támogatásról adóigazolást küldenek, amennyiben ismert az adományozó neve, címe, adószáma. Továbbélésük fő forrása a személyi jövedelemadóból befolyó 1 százalékos tá­mo­gatás.

A MATÁV 2002 májusában adományvonalat hozott létre, amely 2 hónapig erre a célra gyűjtötte a hívásokból befolyt összeget. Több mint 34 ezer hívásból hárommillió forintot meghaladó összeg gyűlt össze. Ebből a pénzből fizették ki a budapesti lakás utolsó részleteit, vásároltak berendezést a szobákba.

Az élet szent, és a magzatnak fogantatása első pillanatától kezdve joga van az élethez. Sajnos ez a mai értékvesztett világban nem meggyőződése mindenkinek. Az pedig nagyban a kormányok felelőssége, hogy a családok olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem képesek ellátni saját gyermekeiket.

Budavári Zita, aki egyébként hívő katolikus, egész életét rátette arra, hogy megmentse azokat, akik a legártatlanabbak. Tíz éve dolgozik rendületlenül – megértő férje és most már két gyönyörű lánya mellett – azért, hogy egy se vesszen el a kicsinyek közül.

 

Bölcső Alapítvány – Szekszárd

Adószám: 18852613-1-17

Budavári Zita: +36(20)944-3566

www.bolcso.hu

 

 

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>