Cikkek listázása

Felvidék

Máriavölgy: buzgó hit és végtelen bizalom

Szerző: Bertha Éva

Máriavölgy a Kis-Kárpátok nyugati nyúlványainál, Pozsonytól néhány kilométerre fekszik. A szűk völgyben, festői környezetben található Mária-kegyhely története a távoli múltba nyúlik vissza. A legenda szerint már első szent királyunk uralkodása idején remeték húzódtak meg a völgyben lévő erdőben, hogy teljesen Istennek szenteljék életüket. Egyikük egy Szűz Mária-szobrot faragott fából, s az előtt végezte imáit. Majd amikor Orseolo Péter (1038–1041 és 1044–1046) és Aba Sámuel (1041–1044) uralkodása alatt ismét feltámadt a pogányság, s üldözték a keresztényeket, elrejtette a szobrot egy odvas fába, hogy megvédje azt az esetleges pusztítástól. Más források szerint az erdei rablóktól akarta megóvni a szobrot. A legenda arról nem szól, hogy mi lett a Mária-szobor készítőjének sorsa, azt viszont elmeséli, hogy élt a környéken egy jámbor asszony, akinek férje hírhedt gonosztevő volt, s rettegésben tartotta a vidék lakóit. Az asszony egy (más források szerint két) torzszülött gyermeket hozott a világra. Isten büntetését látta ebben, úgy gondolta, gyilkos, rabló férje miatt érte őket a csapás. Nem keseredett el azonban, hanem még nagyobb hittel imádkozott Istenhez, nagy bizalommal kérve Szűz Mária közbenjárását. Egyszer álmában megjelent neki a Szűzanya, és azt tanácsolta, hogy menjen el a közeli erdőbe, s ott, az egyik odvas fa tövénél csörgedező patakban mossa meg gyermekét. Az édesanya megfogadta a tanácsot, s a torzszülött szép, egészséges gyermekké változott, meggyógyult. A legenda egyik változata szerint a rabló apa a forrásban meglátta a Szűzanya szobrát, azt kivette onnan, és egy kezdetleges kápolnát épített ott számára hálából a gyermek meggyógyulásáért. Ez az első csoda a hagyomány szerint a 13. század elején, II. Endre uralkodása (1205–1235) idején történt. A csodának hamar híre ment, ettől kezdve számtalan zarándok kereste fel a helyet, hogy Szűz Mária segítségét kérjék betegségben, különféle gondjaik, bajaik orvoslásában. Egy másik változat szerint egy pálos remete – keresve a csodás gyógyulások okát – bukkant a valamikor régen, remete elődje által elrejtett szoborra az indák, a föld, a homok alatt, a forrás tövében. A szobornak a forrás eredeténél kis kápolnát épített társaival, és ide jártak aztán a hívők a Szűzanya segítségét kérni. Akárhogy volt is, a hagyomány számtalan csodás eseményt, gyógyulást őrzött meg, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a nép buzgó hittel, az Istenanya iránti végtelen bizalommal járult az erdőben lévő forráshoz, s hitéért el is nyerte jutalmát. Mint ismeretes, Nagy Lajos király (1342–1382) nagy Mária-tisztelő volt. Ő is ellátogatott a csodás gyógyulások helyére, és 1377-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, majd kolostort és templomot építtetett itt számukra. (Néhány forrás a templom építésének időpontját 1471-re helyezi, s Rozgonyi Lászlót jelöli meg építtetőként.) A pálosok – akik megkapták a királytól a kegyhely melletti falut is, ahol a mai napig szlovák lakosság él – egészen 1786-ig éltek itt, amikor is II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így nekik is el kellett hagyniuk a völgyet. Több mint négyszáz évig tevékenykedtek itt, buzgón terjesztve a hitet. Működésük különösen a reformáció idején volt kiemelkedő. A rend feloszlatása után a templom berendezésének, felszerelésének számos értékes darabja eltűnt, csak néhányat sikerült a közeli plébániákra szállítva megmenteni. Szűz Mária hársfából faragott szobra a kis Jézussal azonban a helyén maradt. A kolostor épülete a kincstár kezébe került, majd Schwarzenberg Frigyes vette meg, aki nyári kastéllyá alakította át. A kegyhely, amelyet a világi papság vett át, ezután is Magyarország egyik legkedveltebb búcsújáró helye maradt. A gótikus stílusban épült, egyhajós templom történetéhez tartozik, hogy I. Lipót király (1657–1705), aki a törökök alól való felszabadulás után itt újra felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, a régi stílusban újjáépíttette a templomot. A templom mellett álló Szent Anna-kápolnát 1691-ben építették. Ugyanebben az időben az ország nádora, Eszterházy Pál herceg és Macholányi János báró kútszerűen körülfalaztatta a forrást, és kápolnát emeltetett föléje (1696-ban). A kápolna kupolájában hat kép látható, amelyeken a forrás története van megörökítve. A kápolna bejáratánál Szent Pál és Szent Antal gipszszobra áll. Ezeket Eszterházy Imre herceg, Magyarország egykori hercegprímása készíttette, és eredetileg a templom díszes főoltárának oldalán álltak. A Szent Flórián kápolnát 1700-ban emelték, majd 1721 és 1735 között hat Szűz Mária kápolna épült a kegyhelyen. A kolostor épületét Krisztián Ágoston bíboros, hercegprímás 1714-ben teljesen átépíttette, őt a pálos rend nagy jótevőjeként, második alapítójaként tisztelte. Később az épület magántulajdon lett. A templomot a 19. században két tűzvész is pusztította (1812-ben és 1821-ben), így újra kellett építeni. 1877-ben, az 500 éves évforduló alkalmából gyűjtést hirdetett az akkori plébános, Talcsik József, és így meg tudta javíttatni a szentélyt. Ekkor alakították át a rokokó stílusban épült főoltárt, s a két, már említett szobrot is ekkor távolították el. A felújításkor sok értékes felirat eltűnt. A templom boltozatát díszítő festményeken Remete Szent Pál életének és a pálos rend történetének egyes momentumai láthatók. A 20. század elején a templomba új orgona került, és ekkor építették a templom és a kegykápolna között, a hegyoldal tövében a lourdes-i barlangot is. Fölötte, a meredek hegyoldalban állnak a keresztút nagyméretű állomásai – a kálvária 1936-ban készült Ó Mária… …szentebb minden szenteknél, nagyobb minden teremtményeknél. Te vagy az egyetlen, akiben egyesülten ragyog az anyaság és a szüzesség fényessége, mert te vagy az Isten kiválasztott anyja. Űzd el lelkemből a sötétséget és a jótól való gonosz vonakodást. Szent Fiad szívesen hallgat terád: ó, édesanya, lépj közbe értem! Míg tart ez a nyomorúságos élet, védelmezz és oltalmazz, és ha üt az óra, hogy el kell hagynom a testet, állj mellettem, én úrnőm, és vezesd el halhatatlan lelkemet az örökkévaló hajlékba. Találjak ott kegyelmes bírót isteni Fiadban, és boldogan jussak el oda, ahol a vég nélküli fényesség ragyog minden kiválasztottak számára. Szent Efrém
Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>