A siker útján a Magyar Katolikus Rádió
Amire már hivatkoznak is...
Szerző: Pallós Tamás
– Az új adóállomások bekapcsolásának időpontját szeretnénk néhány nappal előrehozni, hogy március 27-én, húsvétvasárnap már az új körülmények adta lehetőségekkel, jó minőségben szólalhassanak meg műsoraink. Adásidőnk az eddigi 20-ról 24 órásra bővül. Az ország határszéli városaiban még így sem lesz olyan minőségű a vétel, mintha a nyugati URH-frekvencián szólna az adás, ezért dolgozunk kiegészítő sugárzási módok bekapcsolásán is. Ez irányban fontos lépés volt az UPC Magyarország Kft.-vel kötött szerződésünk, de már a Matáv-val is folytattunk tárgyalásokat. Olyan lefedettségre törekszünk, amely által a határon túl is hallgathatók lesznek a műsoraink.
Az elmúlt esztendő kísérleti év volt – idézi fel a kezdeteket Juhász Judit. – A nulláról indultunk, csupán a már négy éve sikeresen működő Egri Katolikus Rádiót tekinthettük mintának. A Délibáb utcai felújított és kifejezetten a rádiózás céljaira átalakított épületben a „fizikai feltételek” megteremtése után kezdtük el a rádió szellemi felépítését. Működésünkhöz úgynevezett „közműsor-szolgáltató jellegű” engedélyt kaptunk. Kínálatunkkal elsősorban az „átlagos”, ugyanakkor minőséget kívánó hallgatók igényeinek szeretnénk megfelelni. A vallási tartalom azonban jelzi, hogy a rádió elsősorban az egyház evangelizáló küldetését szeretné elősegíteni, támogatni a maga eszközeivel.
Örömmel tölt el, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elfogadta a beszámolónkat, ezzel is elismerve eddigi tevékenységünket. Nemcsak a meghatározott törvényi és anyagi kereteket tudtuk tartani, a műsorok minősége, szellemisége, fölépítése és tartalma is elnyerte az egyház vezetőinek tetszését.
Mára feloldódott a sokféle kezdeti kétség és bizonytalanság. Rövid idő alatt sikerüt egy minden tekintetben új s jelentős részben fiatalokból álló csapatból közösséget formálnunk, ahol egyszerre alkotótárs a huszonéves technikus, a negyvenéves szerkesztő, a fiatal színészből lett bemondó vagy a kétgyerekes édesanya, aki a szemünk előtt vált remek rádióssá. De említhetném az egyetemi hallgatókat, az önkéntes telefonügyeleteseket is, akik sokszor az éjszakájukat töltik itt. 38 belső és körülbelül 100–120 külső munkatárs alkotja ma a Magyar Katolikus Rádió rendszeresen dolgozó stábját. Ők sajátjuknak érzik mindazt, ami ebben a házban történik. Meg kellett tanulnunk a könnyen használható digitális technikát is – az összes örvendetes, szerethető, ugyanakkor nagyon összetett sajátosságával együtt. De mint említettem, az indulás feszültségei mára lecsillapodtak, s átléptünk egy „másik dimenzióba”, az igazi alkotómunkába.
Szikora József, a közéleti szerkesztőség vezetője:– Az elmúlt hónapok legszebb élménye az volt számomra, hogy megtapasztalhattam: mennyi kitűnő, jó kedélyű fiatal kolléga dolgozik lelkesen, nagy szakértelemmel a közös ügyért. Mért adataink nincsenek, de a visszajelzésekből egyértelműen kiderül, hogy nagyon sokan áttértek a Katolikus Rádió hallgatására. Az Alföldön – ahol eddig is jó minőségben lehetett fogni az adást – sok esetben már hivatkozási alapot jelent mindaz, ami nálunk elhangzik.
A katolikus egyház alapvető küldetése – ahogy ezt a II. vatikáni zsinat is hangsúlyozza – a közösség és a közjó szolgálata. Különböző közszolgálati műsorainkkal e küldetésnek próbálunk eleget tenni. Az egyházról szóló fontos információkat úgy szerkesztjük be a hírek sorába, mint magától értetődő, természetes dolgot, amely nem különül el a közügyektől. „Kreált sztárok” helyett olyan embereket szólaltatunk meg, akik fontos ügyekért fáradoznak, számos nehéz és szép feladatot megoldottak már, és sok csatát megvívtak az élet különböző területén. Ha sztár nem is lesz belőlük, mégis hozzásegíthetik a hallgatókat, hogy alaposabb érzelmi, szellemi, lelki információk birtokában szervezzék, irányítsák életüket s hozzanak felelős döntéseket.
Örülök, hogy ez a rádió esélyt ad arra is, hogy megvallhassuk nemzeti hovatartozásunkat – szólhatunk annak minden szépségéről és keservéről. Mindehhez kitűnő műfajok, műsortípusok állnak rendelkezésünkre, amelyekkel nem pusztán az anyaországi, hanem az egész Kárpát-medencében élő magyarokat szeretnénk megszólítani…
Nagy Gáspár költő, a kulturális szerkesztőség vezetője:– Meglehetősen összetett a szerkesztőségünk munkája. A rádió indulása óta igen nagy hangsúlyt fektetünk az értékek ápolására, megőrzésére, közvetítésére. Meggyőződésem, hogy korán el kell kezdeni az irodalom, az anyanyelv szeretetére való nevelést, s mindezt rádiósként elsősorban a legjobb művek tolmácsolásával tehetjük. A kisgyermekeknek meséket, verseket közvetítünk, a nagyobbaknak ifjúsági regények feldolgozását kínáljuk, a Rádiós regénytárral pedig elsősorban a felnőttek figyelmére számítunk. Ilyenkor nem pusztán átvett anyagokat adunk le, ugyanis lehetőségünk van arra, hogy a helyi stúdióban színészek közreműködésével eredeti produkciókat készítsünk. Éjfél után Angyalok citeráján címmel klasszikus és kortárs versekből válogatunk.
A kulturális szerkesztőség anyanyelvi műsorokat is összeállít, amelyekben többek között íróink, költőink vallanak nyelvünk szépségeiről. Nem „nyelvcsőszködésről” van szó, jóllehet olykor „tollhegyre tűzünk” olyan nyelvrontó jelenségeket, amelyekkel nem értünk egyet. Globalizálódó világunkban felelősek vagyunk azért, hogy mindazok, akik a rádióban megszólalnak, szépen beszéljenek. Több Kazinczy-díjas fiatalt is bevonunk a munkába.
Szerkesztőségünkhöz tartoznak a néprajzi örökséggel, a képzőművészettel, az építészettel, a színház- és filmművészettel foglalkozó adások is. Közkedveltek beszélgetős műsoraink, amelyekben hazai és határon túli művészek vallanak szülőföldjükről, életpályájukról. Rendkívül népszerűek műveltségi vetélkedőink is. A Páholy és pódium keretében színházi, illetve pódium-előadásokat közvetítünk. A Meghívó országos eseményekről tájékoztató ajánlóműsor rövid interjúkkal, hangképekkel. Új a Színházi legendárium, s terveink között szerepel egy olyan műsor indítása is, amely az Ars Sacráról, vagyis kifejezetten a szent művészetről szól majd.
Kékesi Enikő, az egyházi szerkesztőség főmunkatársa:– A szerkesztőség vezetője Varga László atya, a rádió vallási műsoraival kapcsolatos mindennapos feladatok azonban rám hárulnak. Hozzánk tartoznak többek között a liturgikus eseményekre vonatkozó reflexiók, a nap szentjeiről, vértanúiról szóló megemlékezések. A nap különböző óráiban rövid elmélkedések vannak. Az evangéliumrészletek magyar és lovári (roma) nyelven hangzanak el. Hetente egyszer foglalkozunk a testvéregyházak – evangélikusok, reformátusok, baptisták – életével is. Arcok és sorsok című műsorunkban történeti dokumentumokra támaszkodva mutatjuk be egyháztörténetünk nagy alakjait. Legfontosabb feladataink közé azonban a szentmise-közvetítések tatoznak, amelyeket előzetes beosztás szerint adunk az ország különböző templomaiból: hétfőtől szombatig reggel héttől, vasárnap pedig délelőtt tíz órától. Havonta egyszer – a helyi kórusok közreműködésével – nemzetiségi misék is hallhatók szlovák, horvát, német vagy roma nyelven.
Különböző imaszándékokkal minden este „élő” rózsafüzér imádság van, amelyet fiatalok, családok gyerekekkel, lelkiségi mozgalmak tagjai vagy imacsoportok mondanak.
Bögös Henriett, a zenei szerkesztőség vezetője:– Nemrég jelentősen bővült a zenetárunk, melynek segítségével színvonalasabb, színesebb műsorokat állíthatunk össze, hiszen az önálló műsorainkon kívül zenei szerkesztőink feladatai közé tartozik az irodalmi, kulturális műsorok hangulathoz, témához illő aláfestése is. Saját műsoraink sorából kiemelném a naponta jelentkező lemezbemutatót, amelyet elsősorban az ifjúságnak szánunk, s amelyben a legkülönbözőbb könnyűzenei műfajokat vonultatjuk fel a gospeltől a rockon és a világzenén át a popig, illetve a countryig.
Komolyzenei műsorainkban többek között ifjú tehetségeket mutatunk be, művészcsaládokat hívunk beszélgetésre, „házi muzsikálásra”. A Mesterkurzus keretében kiváló hazai művészeink elemeznek, magyaráznak számukra kedves darabokat.
Az utóbbi időben egyre több koncertfelvételt sugárzására nyílt lehetőségünk. Nemrég nyertük meg az ORTT erre a célra kiírt pályázatát, amelynek eredményeként már Debrecenből, Szegedről és Pécsről tudtunk egy-egy hangversenyt közvetíteni. Európai szinten is lesz lehetőségünk koncertek, operaelőadások rögzítésére, de ehhez folyamatosan pályáznunk kell. Műsoraink sorában a sanzon, a magyar népzene, a nóta, az operett és az opera egyaránt helyet kapott, így minden hallgató megtalálhatja a számára legkedvesebb műfajt. Nagy népszerűségnek örvendő kívánságműsoraink mutatják, hogy egyre többen hallgatják a Katolikus Rádiót. Ünnepek idején különösen nagy feladat hárul szerkesztőségünkre, hiszen a jeles alkalmakkor kerülnek igazán előtérbe a kulturális és ezen belül a zenei műsorok.
