Cikkek listázása

Erdélyi püspökök Románia uniós csatlakozásáról

Csöndben elsuttogott félelmek

Szerző: Lukács János

Fotó: Lukács János

Míg a romániai emberek többsége azt hiszi, ha az ország csatlakozik Európához, egy csapásra minden jobbra fordul, az egyházfők tisztában vannak a veszélyekkel. Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök szerint az Unió adta új lehetőségek megkönnyítik a rossz gyorsabb terjedését és intenzívebb jelenlétét a társadalomban, Pap Géza erdélyi református püspök pedig leginkább a hagyományos, falusi kisközösségek felbomlásától tart.
Alig másfél év múlva Románia az Európai Unió tagja lesz, élvezni fogja az ezzel járó jogokat, és be kell tartania az ezzel járó kötelezettségeket. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői felemásan ítélik meg a csatlakozás kilátásait, s bár belátják, kevés információval rendelkeznek az Unió gyakorlati vonatkozásairól, úgy érzik: a híveknek számos negatív következménnyel kell majd szembenézniük.

Romániában az Európai Unió iránti társadalmi bizalom gyakorlatilag a csatlakozási tárgyalások megkezdése óta töretlen. A statisztikák szerint a romániai emberek leginkább az ország lakosságának 90 százalékát maga mögött tudó ortodox egyházban bíznak, közvetlenül ezután pedig az uniós intézmények következnek. „Az emberek azt hiszik, hogy ha csatlakozunk Európához, mindenki úgy fog élni itt nálunk, mint a nyugatiak – vélekedett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Família megkeresésére. – Holott ez távolról sincs így.” A püspök gyakorlatilag egyetlen pozitívumot lát csupán abban, hogy Románia 2007. január elsején összeköti jövőjét Európa jövőjével: a Trianonnál szétszakított nemzettest végre újra egységes lesz. Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke szerint a csatlakozás egyaránt hoz pozitív és negatív változásokat. „A határok megszűnésével az emberi kapcsolatok kiszélesednek, kulturális kapcsolatok alakulnak ki, fejlődik a turisztika, a gazdasági konfrontációk pedig termékenyítőleg hatnak az egyes személyek, régiók, népek fejlődésére” – állapította meg lapunknak az egyházfő, hozzátéve ugyanakkor, hogy a határok eltűnésével a rossz gyorsabb terjedése is lehetővé válik.

Pap Géza leginkább attól tart, hogy lassan-lassan eltűnnek majd a hagyományos falusi gyülekezetek, mert olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek ellehetetlenítik az életüket. A néhány disznóval, tehénnel, pár holdnyi termőfölddel működő kis paraszti gazdaságok pusztulásra vannak ítélve, helyüket átveszik a multinacionális cégek. Az idősebb generáció kihal, a fiatalok elköltöznek. „Nekünk a legkisebb szórvány is fontos, ahol csak egyetlen hívünk is van, a lelkigondozását meg kell oldanunk. Ezzel szemben az Európai Unió olyan gazdasági nagyhatalomként kényszeríti rá magát a társadalomra, amelynek egyetlen célja van: a nyereségszerzés, és más semmi” – fogalmazott a püspök, megjegyezve, az egyház nem szemlélheti az életet kizárólag a gazdasági szempontok szerint. Pap Géza példaként említette a háromszéki Illyefalván beindított kezdeményezést, ahol a Kató Béla lelkipásztor vezette alapítvány tíz sajtgyárat hozott létre az elmúlt időszakban. „A tíz sajtgyár közül egyetlenegy sem felel meg az európai uniós normáknak, ezért ha belépünk az Unióba, mind a tízet be kell majd zárni” – vázolta a korántsem rózsás helyzetet az egyházfő. Kató Béla szerint a magyarországi kormány által létrehozott Szülőföld Alapot kellene többek között arra használni, hogy a tíz sajtgyárból legalább kettőt uniós szintre fejlesszenek, és így munkahelyeket, megélhetési lehetőségeket mentsenek meg.

A kereszténység és az Unió törekvései bizonyos értelemben Schönberger Jenő szerint is szembenállnak egymással. A katolikus elöljáró azt fájlalja, hogy a keresztény gyökerekre és az Istenre való utalás nem került be az Unió alkotmányába, ez pedig – állítja – hosszú távon nem marad következmények nélkül. „Európán már látszanak a fáradság jelei. A fogyasztói társadalom sajátos megnyilvánulásai, a gyermektelen családok, a szingli jelenség, a drogfogyasztás és a mesterséges boldogságkeresés más eszközei mind a válság jelei, és a keresztény értékek hiányát tükrözik” – mondta Schönberger Jenő, aki ennek dacára nem nevezi keresztényellenesnek az Uniót, hanem inkább úgy fogalmaz, hogy Európa nem találta meg a hangját és nem meri vállalni önmagát.

Az egyházak számára nem kis kihívást jelent majd a végérvényesen felbomló falusi közösségek tagjainak más formában, más helyszínen való összekovácsolása. „Ha el is tűnnek majd fiataljaink a falvakból, valahol máshol újra felbukkannak – próbált tervezni Pap Géza. – Az egyház feladata akkor az lesz, hogy az új helyszínen, például a nagyvárosokban újra megtalálja ezeket a gyökerüket vesztett embereket, és megszólítsa őket: jöjjenek, itt az új közösség építésének lehetősége.” Schönberger Jenő szerint minderre jó példaként szolgálhatnak a nyugati egyházak eddigi tapasztalatai. A katolikus püspök nemcsak azt látja tisztán, hogy a II. vatikáni zsinat megújította az egyházat, hanem azt is, hogy a hippi mozgalom és a tudományos-technikai fejlesztések hozzájárultak az értékek átrendeződéséhez, egy emancipált, szekularizált társadalom kialakulásához. „Ugyanakkor új spirituális impulzusok, lelkiségi mozgalmak alakultak, melyek megfelelnek a mai idők kihívásainak – fejtette ki a katolikus egyházfő. – Gondolok itt például a Thaizé mozgalomra. Lehetőségünk van rá, hogy tanuljunk a Nyugat tapasztalataiból, új dimenziók nyílnak meg előttünk. Érzékelhetőbbé válik számunkra az egyetemesség, illetve az egymásért, a társadalomért és a világért való felelősségvállalás tudata.” Pap Géza ugyanakkor kétli, hogy az „egymásért való felelősségvállalás tudata”, azaz a szociális háló kifogástalanul működni fog, kiváltképp a csatlakozást követő első években.

A református püspök folyóhoz hasonlítja az erdélyi magyar társadalom alakulását, amely medréből soha ki nem léphet. „Hogyan tudja megőrizni sajátosságát a folyó, amelyik végül beleömlik az óceánba?” – teszi fel a jobbára csak költői kérdést Pap Géza az Európai Uniós csatlakozásra utalva. A társadalom, benne az egyház és hívek kényszerpályán mozognak. Akkor is, ha – Schönberger Jenő intése szerint – a keresztények feladata az evangéliumi értékek megjelenítése, mert hitünk szerint ezáltal születik meg az új, emberarcú, szociális elkötelezettségű és öntudatos Európa.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>