Pünkösd ünnepe Máriagyűdön
Szerző: Fazekas Orsolya
Hitük praktikus, imát elsősorban jó sorsukért, boldogulásukért mondanak, amire igen nagy szükségük lenne. Felekezeti kötődésük azonban ma sem túlságosan erős. A zene fontos szerepet játszik vallási életükben (például a hittancsoport „magvának” kialakításában a gitárzene). Templomi helyükre féltékenyek, gondosan óvják egymástól azokat.
A mintegy 1050 fős település alapvető gondja, hogy csaknem mindenki munkanélküli, az egész település gettóvá vált. A férfiak alkalmi munkából élnek, de azt is csak távolabb, az ország más részén találnak. Léteznek támogatások, segélyek, a családok nagy része családi pótlékból él. Szezonmunka a csigaszedés, kilójáért azonban csak 60–70 forintot fizetnek a felvásárló helyeken. A gombaszedés jórészt családi igényeket elégít ki, a pécsi vásárcsarnok igen messze van. Munkaalkalmat jelenthet még tavasszal a korai cukorborsó szedése, a cukorrépa és a kukorica kapálása.
Segítséget a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány nyújt, amely 30 hektár füzes területet vett bérbe. A vesszőkből kosarakat, bútorokat, dísztárgyakat készítenek. A terméket potom áron kereskedők vásárolják fel, hogy aztán jó pénzért adjanak túl rajta a városban. A falunak két óvodája van. Az egyháziba 70, az önkormányzatiba 20 óvodás jár.
Nagyon megható volt látni a máriagyűdi búcsú alkalmával, ahogyan együtt, egy családként imádkoztak, énekeltek az emberek. Nem volt különbség gazdag és szegény, idős és fiatal között. Szinte minden tekintet a plébánosra szegeződött. A család legkisebb tagjától kezdve az egészen idős emberekig mindenki eljött pünkösd ünnepére, hogy közösen fogadják a Szentlelket. A sok-sok nyomorúság ellenére példamutató lehet mindenki számára a hitük összetartó ereje és a nyáját vezető lelkipásztor munkája.
