Cikkek listázása

Európa foltjai

Szerző: Herdics György

    Ha Szent Benedek apátra gondolok, elsőként mindig a Békés Gellért tollából született és Bárdos Lajos által megzenésített himnusz jut eszembe: „Szent Benedekhez szálljon fel az ének…” Először kamaszként hallottam Pannonhalmán, amikor szülővárosom káplánja elvitt Szent Márton hegyére, s én nem győztem betelni a csodálatával. Arra is emlékszem, hogy otthon felejtettem a táskámat, melyben egy fehér ing is volt. Pedig arra az ingre nagy szükségem lett volna, mert a rajtam lévőt bepiszkoltam, a narancsital foltot hagyott rajta…

    Július 11-én Szent Benedeket ünnepli az egyház, Európa fővédőszentjét. A szentet köszöntjük, akinek szerzetesei megőrizték a kései utókor számára is az első századok keresztény irodalmának gyöngyszemeit, a görög és a római kultúra nagyszerű alkotásait, s ők voltak azok, akik megteremtették Európa kultúráját. Benedeket tehát méltán nevezzük Európa építőmesterének.

    Az utóbbi időben a tömegtájékoztatási eszközök ontják a híreket az Európai Unióval kapcsolatban. De a közös Európa megálmodóinak nagyszerű elképzelései mintha háttérbe szorultak volna, mintha a földrészünk sorsát, az itt élő népek, nemzetek jövőjét formálók figyelmüket csupán a gazdasági mutatókra, a multinacionális cégek befektetési lehetőségeire, a haszon növelésére fordítanák. Miközben a szellem, a lélek csorbát szenved, nem „cikk” az emberi együttérzés, a tisztelet csak a „másságot” nyilvánosan vállalókat illeti meg, míg a nagycsaládosok gúny tárgyai. Folt esett Európa fehér „ingén”, nem is egy, hanem sok szenny rakódott rá. Nincs az a csodamosópor, amely újra frissé, tisztává tehetné…

    Nincs más választásuk az itt élőknek, mint hogy visszatérjenek a gyökerekhez. Hogy felismerjék: az Európát, a földrész szellemiségét, emberi arculatát alakító nagyok tanítása, gondolatai ma is megfontolásra, sőt, követésre érdemesek.

    Joseph Ratzinger bíboros a nagy szent tiszteletére választotta egyházfőként a Benedek nevet. Ezzel is arra utal, hogy nagyra értékeli a bencés rend megalapítójának szellemiségét. S jelzi az Európa számára meghatározó szellemi-lelki áramlatok folytonosságát. Az egyház jövőjéről még bíborosként így nyilatkozott 1996-ban: „A keresztény hitet századunk nagy diktatúráiban hatalmas hangerővel és nagy gesztusokkal holttá nyilvánították; csak a taníthatatlanok és javíthatatlanok maradnak mellette – mondták. E hatalmasok bukása után látjuk, hogy a megvetett hívők voltak az emberiesség igaz tanúi, és ők tették szabaddá az utat az újjáépítéshez. A keresztény hitnek sokkal nagyobb jövője van, mint az ideológiáknak, melyek arra szólítják föl, hogy oszlassa föl magát.” Bár a diktatúrák hatalmasai elbuktak, helyüket mások foglalták el. Olyanok, akik nem kisebb hangerővel szólnak a keresztény hit ellen. Akik megvetik a hívőket, akiknek nem áll érdekükben, hogy Európa megtisztuljon. Ők azok, akiknek nem sokat mondanak a keresztény értékek, akiknek nem jelent semmit az, hogy a Leghatalmasabbnál Szent Benedek jár közben e földrész jövőjéért, lakóiért. De nincs semmi veszve! Hisszük, kereszténységünknek mindennek ellenére nagy jövője van, ha a bencés jelszó szellemében cselekszünk. Ha énekünk – Szent Benedeken keresztül is – nem szűnik meg az Úr felé szállni. És ha mindannyian teszünk is azért, hogy a „vén Európa” megújuljon, megtisztuljon.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>