Tízéves a pécsi Szent Mór Iskolaközpont
A cél: jó szakembert és jó embert nevelni
Szerző: Fazekas Orsolya
Jubileumi ünnepséget tartottak a pécsi Szent Mór Iskolaközpontban, melynek keretében felelevenítették az elmúlt tíz év élményeit, örömeit és nehézségeit. A június 10-i ünnepségen az iskola minden művészeti ága bemutatkozott a zenészektől a kézművesekig. Beszédet mondott Mayer Mihály megyéspüspök úr is, aki elsősorban a szülőknek köszönte meg a bizalmat, a segítséget, majd kiemelte az intézmény értékteremtő szerepét, mely irányt ad gyermekeinknek a helyes út megtalálására.
1990-ben kezdte meg újra működését a fiúénekeseket nevelő Püspöki Énekiskola, majd 1995-ben vált koedukált katolikus általános iskolává. Az intézmény fenntartója Mayer Mihály megyés püspök. Az újjáalakuló egyházi oktató és nevelő intézmény vezetésére Uzsalyné dr. Pécsi Ritát, a Mátyás Király úti iskolában akkor már négy éve sikeresen működő Kolping-program kidolgozóját és vezetőjét, a PTE adjunktusát kérte fel a püspök úr. Ekkor intenzív növekedés kezdődött: a növendéklétszám az eltelt 9 tanév alatt 77-ről 600-ra nőtt, s azóta is folyamatosan növekszik. 1996-ban önálló – a teljes képzési struktúrába integrált – zeneiskolával, 11 tanszakkal bővült. Ebben az évben vette fel az intézmény Szent Mór pécsi püspök nevét, aki egyben egyházmegyénk védőszentje is. Szent Mór a tudomány elkötelezett terjesztője, a nemzet nagy ügyeinek szolgálója, az első magyar prózaíró és korának egyik legműveltebb magyar szerzetese és emberi nagysága volt, akit már életében szentként tisztelt környezete.
1997-ben 8 osztályos gimnáziumi képzés is indult. 1998-tól a zeneiskola képzőművészeti tanszakokkal kiegészülve művészeti iskolává fejlődött, mely lehetőséget biztosít a hangszeres játékon kívül a kézműves, szobrász, grafikus, tűzzománc, festészeti, fatárgykészítő, textilműves, bőrműves, keramikus tevékenységek végzésére is. Nem utolsó szempont a Szent Mór Iskolaközpontban, hogy mindezen művészeti oktatás az iskola falain belül történik.
Az intézmény nevében szereplő katolikus jelző a szó „egyetemességet” jelentő értelmében nem kirekesztő kíván lenni, tehát nyitva áll a protestáns testvérek és az őszintén keresők előtt is. De egyértelműen keresztény szellemiséget és aktív együttműködést kíván a családoktól az iskola. Vallja, hogy eredményes munkát csak kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolatra építhet. Ennek elősegítésére szervezik meg minden évben a családi hangversenyt, a bálokat, a családszemináriumokat, a sporteseményeket vagy például a már hagyománnyá vált 24 órás rendezvényt, melyen első évben például olvasónapot tartottak.
Meghatározó és elengedhetetlen a kötelező tananyag végzése mellett a tanulás-módszertani fejlesztés, melyben benne foglaltatik a gondolkodás és a megismerés képességeinek fejlesztése, a személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése.
Ezt kitűnően szolgálja az évenként megrendezett művelődéstörténeti hét, amikor egy adott korszakhoz kapcsolódóan megelevenednek az egész évben szerzett ismeretek. A diákok elkészítik a korabeli öltözéket, épületet; táncokat, játékokat és sportversenyeket rendeznek; történelmi egyéniségek szerepébe bújnak.
Nagy hangsúlyt fektet az iskola vezetése a nyelvoktatásra. Az eddigi hagyományos, heti 2–3 órában megvalósuló oktatást óraszámemeléssel felváltották úgynevezett Villám nyelvoktatásra, melynek segítségével a diákok könnyen, játékos formában sajátíthatják el a tanult nyelvet, és tanulmányaik végén sikeres vizsgát tehetnek. Ez a nyelvtanulási forma az országban egyedülálló kezdeményezés, így a környező iskolák nyelvtanárai is nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. Az iskolában angol, német, francia és latin nyelvoktatás folyik.
Szent vér búcsú Bátán
Egyházmegyei Eucharisztikus Imanapot tartanak július 2-án Bátán, a Szent Vér-templomban.
A bátai templom története mintegy 1000 évre nyúlik vissza. A legenda szerint Szent László király járt Bátán 1090 táján. Az ősi vers szerint templomot rakatott és bencés apátságot építtetett, hogy nevelje a környék félig pogány népét.
Az első templomnak semmi nyoma nincs. Helyébe szép csúcsíves épületet emeltetett az apátság, melynek a 15. század végén országszerte nagy hírt szerzett a szent vér csodája.
Turóczi krónikájában olvassuk, hogy 1415-ben Gara János, kiszabadulván spalatói fogságából, a bátai monostor templomába vitte roppant nehéz bilincseit a Megváltó drága szent vérének dicsőségére, fogadalmának örök emlékére. Ez a pár szó az első híradás a bátai szent vérről.
1434-ben IV. Jenő pápa oklevelet adott ki, melyben búcsús hellyé nyilvánította a bátai apátság templomát. A pápai irat elmondja, hogy a bátai monostor templomban Úrnapja tiszteletére van kitéve Krisztusnak az Oltáriszentségből kifolyt csodás vére, amelyhez megszámlálhatatlan sokaság zarándokolt eddig is. Ezért mindazoknak, akik e napon az apátság templomában gyónnak és áldoznak, évente tízszer negyvennapi búcsút engedélyez a pápa.
Azt, hogy mikor és hogyan történt a csoda, nem tudjuk. Az apátságnak bizonyosan voltak évkönyvei, melyekben feljegyezték a monostor és a templom történetét, de ezek mind odavesztek.
A 16. század folyamán több alkalommal is török pusztítás áldozata lett a monostor, de a kincs, a szent vér épségben megmaradt. A 16. században még említi Báta híres kincsét egy-egy arra járó utazó, de végül 150 évi ragyogása után a szent vérre is ráborult a feledés.
Négyszáz évvel a pusztulás után, 1939-ben már új templom áll a szent helyen. Magas tornyából beborítja a környéket érces harangszava. A szent vér nem veszett el, ma is él…
Az iskola ugyan nem abban méri le teljesítményét, hogy milyen eredményeket érnek el a gyerekek, mégis figyelemre méltó, hogy számos országos és nemzetközi tantárgyi, sport és művészeti versenyekről hozzák el a legkiválóbb díjakat.
