Nézőtér
Szerző: Nevelős Zoltán
A vándorló palota (Hauru no ugoku shiro)
Lassan megdől az a nézet, hogy az animációs filmek csak gyerekeknek valók, és ebben nagy szerepet játszanak az olyan alkotók, mint a japán Miyazaki Hayao, akinek a művei (magyar mozikban a Chihiro Szellemországban és A szél harcosai voltak láthatók) amilyen szépek, annyira tartalmasak is. A vándorló palota rendhagyó módon nem japán forrásból, hanem az angol Diana Wynne Jones regénye alapján készült: európai mintára megálmodott, patinás városkában játszódik a cselekmény, amelyben Howl, a fiatal varázsló gőzt prüszkölő, recsegő-ropogó lábakon mászkáló palotája játssza a kulcsszerepet. Itt vállal szolgálatot Sofi, a fiatal kalapkészítő lány, akit egy gonosz boszorkány vénasszonnyá változtatott. A szívet melengető mese káprázatosan szép képeken elevenedik meg.
Szent Lajos király hídja (The Bridge of San Luis Rey)
Thornton Wilder híres regényének már az alaphelyzete rabul ejti a képzeletet: a 18. századi Peruban egy híd leszakadásakor öt ember vesztette életét, ennek az öt embernek az életútját követhetjük a tragédiáig, amelyben sorsuk végleg összefonódott. Az egyes történetek egy inkvizíciós tárgyalás keretében bontakoznak ki, amelyben az adatgyűjtő szerzetesnek számot kell adnia eredményeiről. Mary McGuckian filmjének további előnyére válhatott volna a szereposztás, amelynél tekintélyesebbet álmodni sem lehetett volna: Robert De Niro, Harvey Keitel, Gabriel Byrne, Kathy Bates, F. Murray Abraham. Annak, hogy a film – bármilyen szép is képileg – hatástalan marad, legfőbb oka, hogy a szereplők passzív figurák maradnak, akik képtelenek életre kelteni a sorsdrámát. Aminek az Isteni útjait fürkésző emberi kezdeményezésről kellett volna szólnia, csupán egy érthetetlen példázat lett az inkvizíció elvakultságáról.
King Kong
A felnőtt korosztály még emlékezhet az 1976-os feldolgozásra, amit nálunk a nyolcvanas évek elején játszottak a mozik, Peter Jackson rendező azonban az eredeti, 1933-as, fekete-fehér King Kongot tekintette példának, amikor elhatározta, hogy A Gyűrűk Urán edzett generációnak tolmácsolja a filmtörténet egyik legnagyobb hatású kalandfilmjét. Egykor a stoptrükk-animáció és az élőszereplős felvételek összeillesztése számított akkora látványtechnikai vívmánynak, mint ma a digitális animáció, ami életre kelti Kongot, a trópusi sziget óriását, aki beleszeret egy markában elférő szőke színésznőbe, és ez lesz a veszte. Az új-zélandi stáb a látványon túl a karakterek kidolgozásának is komoly figyelmet szentelt, és külön növelheti a várakozásunkat, hogy a főszerepeket olyan kiváló fiatal sztárok alakítják, mint Adrien Brody (A zongorista), Jack Black (Rocksuli) és Naomi Watts (A kör).
Hétköznapi mennyország (Så som i himmelen)
„Miként a mennyben” – szól a svéd Kay Pollak filmjének eredeti címe. Hol máshol valósulhat meg a mennyország a földön, mint egy közösségben, amelynek tagjai között olyan erős az egymás iránti szeretet, hogy azt egy-egy nehéz helyzetben való helytállással bizonyítani is képesek. Egy világhírű zeneszerző szívrohama után észak-svédországi szülőfalujában keres menedéket, ahol csakhamar felkérik a templomi kórus vezetésére. A rendhagyó módszereket alkalmazó művész és a tekintélyféltő lelkész konfliktusa eleinte sablonosnak tűnik, de mélyebb értelmet nyer, ahogy különböző házassági drámákon keresztül az egyházi hatalommal való visszaélés is beáll a gyengébbek elnyomásának hétköznapi formái közé, amelyből a zene mutat tiszta és biztos kiutat.
