Száznegyven éve halt meg Adolf Kolping
Helytállva hitben, hivatásban, családban és társadalomban
Szerző: Bókay László
Fotó: Bókay László
Halálakor Közép-Európában kereken négyszáz egyesület létezett, melyek világosan megfogalmazott célkitűzések szerint, országhatárokon átívelő szövetségi rendszerben működtek. A Kolping mozgalom egyesületei és intézményei a társadalom egy meghatározott rétegének, a mesterlegényeknek – a mai középosztálynak megfelelő rétegnek – igyekeztek életviteli segítséget nyújtani a tisztes polgári egzisztencia megalapozásához, a keresztény középosztály erősítése érdekében.
Magunkért és környezetünkért
A szekularizáció Kolping kora óta Európában egyre terjed és a globális világgazdaság újabb mélyreható szociális nehézségeket teremt. Az Európai Unióban sem tartják fontosnak a kontinens keresztény gyökereinek megemlítését. Az általa alapított mozgalomban azonban továbbra is elkötelezett hívek igyekeznek a polgári életben a keresztény szellemiséget közösen megjelentetni, felelősen tevékenykedni saját boldogulásuk és környezetük javára.
A Nemzetközi Kolping Szövetség Európán kívül is jelen van. Száz országban, ötezer Kolping család működik, melyekben a karizmatikus alapító szellemisége és szervezési irányelvei érvényesülnek.A hagyományos területeken kívül – a hitoktatás, a liturgia, a szentségek kiszolgáltatása stb. – manapság a Kolping családok a lelkiségi mozgalmak mellett mint az egyházhoz kötődő polgári szerveződések működnek. A katolikus civil szervezetekben rejlik ugyanis annak lehetősége, hogy hitből fakadóan tevékenykedjenek környezetük szociális problémáinak megoldásában.
A Magyar Kolping Szövetség tizenöt éve
A Magyar Kolping Szövetség tizenöt éve hozta létre első iskoláját néhány hátrányos helyzetű fiatallal Szekszárdon. Ma intézményeikben több mint hétszáz tanulót oktatnak. Hasonlóan eredményes a péti, az esztergomi és a gyöngyösi szakképző iskola is. Péten az előző tanévben készült el a kollégium, ahol a Nemzetközi Kolping Szövetség elnöke szentelte fel az első magyarországi Kolping kápolnát. Péten, a „Kincseink” feliratú épületben találnak fejlődési lehetőséget, szeretetet és befogadást a fogyatékos, máshol „nem kívánatosnak” minősített fiatalok.
A Magyar Kolping Szövetséget 1999-ben a magyar Katolikus Püspökkari Konferencia egyházi magántársulásként elismerve egyházi intézményfenntartói jogokhoz juttatta, amely ma már a szakképzés mellett általános iskolák és óvodák fenntartásával is segíti a fiatal családokat, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek életesélyeinek javulását. Intézményeiben a hitet és hitvallást csak a nevelőktől várják el, befogadnak mindenkit, aki hozzájuk fordul. Budapesti iskolájukban – példaértékű módon – az egészséges gyerekekkel egy épületben alakítottak ki osztályt autista gyerekek számára. A Kolping családokban folyó munka mellett a szövetség szociális intézményeket is működtet. Két ilyen szerepet betöltő otthonukban, valamint gondozási központjukban közel háromszáz rászorulót, többnyire idős embert látnak el. Tizenhárom helyen működtetnek támogató szolgálatot, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életét megkönnyítsék. Az alapító által elvárt tevékeny szeretet működik ezekben a közösségekben is.
Közösségben: közös hittel, bizalommal
Adolf Kolping egykori „négyes jelszava” tömören fejezte ki az általa alapított egyesületek rendeltetését: légy elkötelezett keresztény, felkészült szakember, példamutató családfő és tisztességes állampolgár! A mai egyesületi alapszabály lényegében ezzel megegyezően fogalmaz: a Kolping mozgalom célkitűzése hozzásegíteni az egyes embert ahhoz, hogy képes legyen helytállni a vallási életben, a hívatásban, a családban és a társadalomban. Ehhez a helytálláshoz ad erőt és hátteret a közösség, amelyben fontos a közös hit és a bizalom.
Ma a Kolping családok plébániai szinten szerveződnek, a helyi egyesületek egy vagy több egyházmegye szintjén alkotnak szövetségeket, majd az egyes országok képeznek nemzeti szövetségeket. Valamennyi nemzeti szövetség a kölni székhelyű Nemzetközi Kolping Szövetség tagja, melynek vezetője Adolf Kolping utódaként a nemzetközi főprézes. A hazai szervezetben a helyi plébánosok mellett négy körzeti és egy országos prézes segíti az egyházi kötődés szervezeti megvalósulását. Önfeláldozó munkájukat szerteágazó papi feladataik mellett látják el. Az országos prézes Bolberitz Pál professzor, aki egyúttal az iskolák hitoktatóinak összefogását, vezetését is magára vállalta. A világi elnök dr. Szemkeő Judit, de a szövetség munkáját segíti folyamatosan Lang György örökös tiszteletbeli elnök is.
Önsegítő kezdeményezések a családban
Az egykori legényegyletekben lényegében egy olyan koncepció valósult meg, amelyet manapság „segítség az önsegítéshez” kifejezéssel neveznek meg. Az egyletek működtetésének személyi és tárgyi feltételeit az úgynevezett védnökség biztosította. A segítségnyújtás a veszélyeztetett helyzetben lévő, de a jövő ígéretét hordozó fiatalok felé irányult. Nekik kellett saját érdekükben, saját boldogulásukért az adott lehetőséget megragadva a tisztességes polgári életüket megalapozni. A Kolping mozgalom azonban az élet minden területén próbál segítséget nyújtani. A világ legnagyobb kincse, amire az ember beleszületve rátalál, ahol utolsó búcsúra nyújtja majd kezét, ami a legbecsesebb, mit az életben birtokolhat, és ami mindezért biztosan a legfontosabb is az életben: a család. Ezért fiatal házasok számára „szülők iskolája” címén tanfolyam, nevelési és párkapcsolati tanácsadás, baba-mama klub, bébiszitter szolgálat tekinthető önsegítő kezdeményezésnek.
A hívatás megtalálásához, a munkához való jutást segíti a tanulási, szakképzési lehetőségeket adó Kolping szakiskolák patronálása, együttműködés azok pedagógusaival, illetve az odajáró fiatalok szüleivel. Hogy a fiatalok értelmes időtöltést találjanak, ifjúsági klubokat szerveznek a szabadidő hasznos eltöltésére.
Nem ülhetünk ölbe tett kézzel
Adolf Kolping több írásában is felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény ember nem vonhatja ki magát a közéletből. Figyelmeztetett arra, hogy „azok az ellentétek, amelyek gyökereiben mozgatják meg a világot, a hit és a hitetlenség között feszülnek. Kérdés, hogy a keresztény igazság érvényesül-e, vagy pedig a keresztényellenes liberalizmus lesz az egyetlen úr és mester… Nyilvánvalóan elérkezünk oda, ahol a nem keresztény világ lesz a hangadó, ahol a hitetlenség saját hatalmát jogként kiálltja ki, és a maga követésére kényszeríti azokat, akiknek nincsen sem bátorságuk, sem erejük az ellenállásra. Bizony nem olyan időket élünk, amikor ölbe tett kézzel, bátortalanul és tétlenül szemlélhetjük a világtörténelem színjátékát azzal a gyáva kifogással, hogy aminek be kell következnie, azt úgysem lehet elhárítani.”
Az alapító fenti gondolatainak szellemében próbál hát ma a világban, s így hazánkban is működni, alakítani, szervezni és segíteni a Kolping mozgalom minden tagja az egyháznak, az országnak, annak minden polgárának.