Cikkek listázása

Búcsú Pécsett Havas Boldogasszony napján

Templom a város felett

A Pécs városát karéjozó erdős hegyvonulat keleti végén, csupasz mészkősziklán háromszáz esztendeje áll őrt Havas Boldogasszony fehér falú, piros tornyú kegykápolnája, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik a városképhez. Pécs számos templommal rendelkezik, hiszen püspöki székvárosként négytornyú bazilikája, keleties stílusú, kupolás belvárosi plébániatemploma van, de amelyre a városban járó-kelő emberek fel-feltekinthetnek, az csupán egy van: a Havas Boldogasszony, röviden a Havihegy kegykápolnája.
E kis templom előtörténete a Krisztus utáni 4. évszázadba nyúlik vissza, a kereszténység első üldözésmentes évtizedeibe. A legenda úgy tartja, hogy a 352 és 366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a szentatya, kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A forró itáliai nyár derekán a hóesés rendkívüli természeti jelenség, melyet a pápa a Szűzanya jelének vélt. Ezért ezen a helyen építették fel Szűz Mária római főtemplomát, melyet azután augusztus 5-én szenteltek fel. E bazilika Santa Maria Maggiore néven vált közismertté a keresztény világban. Ezerháromszáz esztendővel a fenti római csoda után a török hódoltság alól frissen felszabadult Pécs városában is pestisjárvány tizedelte a lakosságot, amely a korabeli háborúk rettenetes kísérője volt. Az 1690–91. évi járvány idején a város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon – melyeket a köznyelv Kakasdombnak nevezett – Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>