Kőből épült templomok és élő lelki házak Balatonalmádiban
„Isten országa köztetek van”
Szerző: Budai Éva
Fotó: Budai Éva
A 8300 lakosú kisvárosban, ahol római katolikusok, reformátusok és evangélikusok élnek keresztény ökumenikus közösségben, a katolikus hívek száma 4700 fő.
A három városrész, Vörösberény, Almádi és Káptalanfüred egyaránt rendelkezik katolikus templommal és külön egyházközséggel. Az idén jeles évfordulót ünnepeltek a hívek, a központi városrész, Almádi plébániatemplomának 75 évvel ezelőtti alapítását, illetve egyházközsége megalakulásának 70. jubileumát.
Szabó János atya már 1992 óta a településen szolgál, 1992-től 1996-ig mint káplán tette ezt, 1996 óta pedig plébánosként látja el a lelkipásztori teendőket. Ő tájékoztat bennünket az épület mellett álló Szent Jobb kápolna történetéről: „A Zsigmond-templom – amelynek kápolnájában őrizték a Szent Jobbot a Budai Várban, s ahonnan 1944-ben a háborús pusztítás elől Nyugatra menekítették – a háború során a harcok martaléka lett, s évekig romokban hevert. Szent Jobb kápolnája azonban átvészelte a bombázásokat. Az államhatalom az épületet halálra ítélte. Mikor az almádi plébános, Pintér Sándor tudomást szerzett erről, illetékesekhez fordult. A csanádi püspök engedélyével lebontották a Lotz Károly tervezte és Róth Miksa építette aranymozaikot a szentély mennyezetéről. Az volt a terv ugyanis, hogy a kápolna hasonmását felépítik az almádi Szent Imre-templom mellé, s ezt végre is hajtották. Az idősebbek még ma is emlékeznek a jeles eseményre. Elhozták a tabernákulumot s a kápolna egykori oltárát és kegytárgyait is a fővárosból. Hamarosan elkészült a kápolna kapuzata is siklósi márványból, díszes kovácsoltvas ráccsal.”
A kápolnát a 90-es évek végén felújították, s 2000 májusában Szabó Géza protonotárius kanonok, a Szent Jobb őre ünnepélyes körmenetben hozta el az ereklyét a tóparti városba, hogy egy éjszakát „egykori otthonában” pihenhessen. Egy év múlva augusztus 19-én pedig, a kézereklyéből a legutóbbi vizsgálatok során egy lehullott fragmentumot ünnepélyesen átadtak Almádinak, s azt szertartás keretében a számára készíttetett díszes ereklyetartóban elhelyezték a kápolnában. Ezzel Balatonalmádi zarándokhellyé emelkedett. A szélrózsa minden irányából érkeznek azóta zarándokok ide, akik most már összekötve útjukat Litérrel (ahol felkeresik a vértanú fűzfői munkáslány, Bódi Magdi sírját és emlékhelyeit a településen), Almádiba folytatják útjukat, betérvén a Szent Jobb kápolnába egy főhajtásra, egy-egy imára. Itt a kápolnában minden augusztus 20-ára virradóra éjfélkor szentmisét celebrál János atya a híveknek és az érkező zarándokoknak, előtte pedig imaórát tartanak.
Vörösberény egyik egyháztörténeti jelentőségű műemléke a veszprémvölgyi apácák kolostora – Kálmán király 1109-ben keltezett okleveléből ismerjük alapítása időpontját –, melyet jóval később (1626-ban) a jezsuiták vettek át. Egykori temploma, melyet az oklevelek 1297-ben említenek először, ma átépítve és bővítve a református egyház használatában áll. A reformáció-ellenreformáció során számos alkalommal gazdát cserélt, végül Buffleur Gáspár, a feloszlatott jezsuita rend utolsó jószágkormányzója birtokai jövedelmét ajánlotta fel a ma is látható, új, díszes barokk templom megépítéséhez, melyet Szent Ignác tiszteletére szenteltek fel 1779-ben. Főoltárképe és egész belső díszítése a veszprémi festő, Bucher Xavér Ferenc munkáját dicséri, aki egyaránt jártas volt az olaj-, a freskó- és a portréfestészetben is.
A káptalanfüredi városrészben, amely részben a Veszprémi Székeskáptalan tulajdonát képezte, az 1930-as években vetődött fel a templomépítés gondolata. A kivitelezés azután a ferences rend veszprémi szerzeteseienek és a település ingatlantulajdonosainak gyűjtésével, adakozásával történt, miután a káptalantól e célra területet kaptak. Az Angyalos Boldogasszony tiszteletére emelt kápolnát 1944-ben szentelték fel.
Itt őrzik azt a Segítő Szűz Mária kegyképet, amelyet Pápáról, egy műgyűjtőtől hozott Káptalanfürdre 1944-ben P. Markó Marcell ferences szerzetes. A kép valószínűleg másolat, s a 19. század elejéről származik. A templom előterében hangulatos erdei szabadtéri környezetben tartják nyaranta a szentmiséket.
Balatonalmádiban a kisvárosi jelleget megtartva meleg, bensőséges közösségi élet és nyitottság is jellemzi a hitéletet. A szorosan vett vasárnapi és hétközi szertartásokon való részvételen túl katolikus közösségi, lelkiségi csoportok alakultak az elmúlt tíz évben. Erről Öhlmann Péter és Ági tájékoztattak, akik a Schönstatti családmozgalom tagjai. Mindketten elvégezték a családakadémiát Óbudaváron (Péter a vörösberényi egyházközség templomatyája, polgári foglalkozását tekintve gépésztechnikus, Ági pedagógus, méltó társa és segítője férjének).
Tíz éve alakult meg a városban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja, melynek a vezetője Péter. János atya biztosított helyet számukra a plébánián, ahol a ruhaféléket, egyéb adományokat tudják tárolni. Minden betérőt szeretettel fogadnak, jelenlétükkel és segítségkészségükkel szeretnének szolgálni, Krisztus nyomában járva. Néha idősebb embereknek is elmennek segíteni a kerti és a ház körüli munkában.
Péter emellett a vörösberényi templomban reggeli imacsoportot is vezet, s a felnőtt katekézisen is részt vesz. Szép múltra tekinthet vissza a harminc tagú templomi énekkar, amelyet egy helyben lakó premontrei nővér alapított és vezetett évtizedeken át. Jelenlegi vezetőjük Cservenák Judit kántor.
Péterék szervezésével néhány éve családi lelki napokat is rendeznek adventben és nagyböjt idején, a családpasztorációs munkába bekapcsolódva. Általában egy Schönstatti házaspárt hívnak meg előadásra, majd csoportosan megbeszélik az elhangzottakat. A gyermekeknek játszóházat is biztosítanak, s a találkozók szeretetvendégséggel, szentmisével zárulnak.
A Cursillo lelkiségi mozgalomnak mintegy ötvenen tagjai Balatonalmádiban, vezetőjük Szabó Tamás közgazdász. A pár éve a verbiták által Tihanyban, a bencés apátságban szervezett három napos felkészítő tanfolyamot többen elvégezték, s most próbálnak kovász lenni a közösségben. Minden hónap első péntekén találkoznak, beszélgetnek a hit kérdéseiről és a keresztény életgyakorlatról. Tavaly gyalogos zarándoklatot szerveztek Almádiból a sümegi Mária-búcsúra. Ezen kívül közreműködésükkel és János atya vezetésével évek óta jelen vannak a csíksomlyói búcsún is.
Cserkészcsapata is van a városnak, s egy fiatal pedagógus, Szabó Kalliopé az óvodásoknak tart hittan foglalkozásokat.
Balatonalmádi hitélete, élő, lélegző, nyitott katolikus közösségei vonzó példát adhatnak a tóparti városban megforduló turistáknak is.
