Cikkek listázása

A tekijai kegyhely az évszázadok sodrában

Győzelemre segítő augusztusi hóvihar

Szerző: Szabó Judit

Fotó: Harmath Károly OFM

Savoyai Jenő 1716-ban, éppen Havi Boldogasszony napján, azaz augusztus 5-én aratta a döntő fontosságú tekijai győzelmet. A legenda szerint a harc már elveszettnek látszott, amikor Jenő herceg a kegykép előtt könyörgött segítségért. És íme, csoda történt: nyár derekán, augusztusban hó kezdett hullani, amely a keresztényeket elrejtette a már-már fölülkerekedő törökök elől, és így a csata Mária híveinek győzelmével végződött.
Bécs sikertelen ostroma rávilágított a korábban félelmetesen erős Oszmán Birodalom gyengeségeire. A Magas Porta gondjai megsokasodtak, amikor egyszerre több hadszíntéren kellett felvennie a harcot az ellene szövetkező közép- és kelet-európai hatalmak Szent Ligájával. A Lotaringiai Károly fővezérsége alatt álló keresztény haderők számára az 1686-os esztendő hozta meg az első igazán átütő sikereket. Buda visszahódítása lelkes visszhangot váltott ki Európa-szerte. A következő években újabb babérkoszorúkat arattak: 1688-ban Belgrád, 1689-ben pedig Szerbia nagyobb része a keresztény haderő kezére jutott. Talán Isztambulig meg sem álltak volna, ha XIV. Lajos francia király nem indít újabb háborút Ausztria ellen. Így azonban Bécs kénytelen volt visszavonulást fújni és a csapatok egy részét átvezényelni a nyugat-európai hadszíntérre. Az új nagyvezír, Köprülü Musztafa kapva kapott az alkalmon, és 1690 tavaszán ellentámadásra vezényelte seregét. A császáriak kénytelenek voltak feladni Belgrádot, és 1691. augusztus 19-én Szalánkeménnél (ma: Slankamen) ismét farkasszemet néztek a törökökkel. Amikor sötétedéskor elcsendesült a fegyverek zaja, a csatamezőn mintegy húszezer török és tízezer keresztény harcos teteme hevert. Badeni Lajos hadvezér szavai szerint ez az összecsapás a „század legkeményebb és legvéresebb csatája volt”. Az ütközetben elesett a 28 éves Zrínyi Ádám, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós egyetlen fia. Vele kiveszett a négyszáz éves múltra tekintő, a 16. és 17. században nagy szerepet játszó magyar-horvát nemesi család.

A fogyatkozó félhold

Savoyai Jenő 1697-ben a zentai csatában végzetes vereséget mért a törökökre, és a Magas Portának nem maradt más választása: fegyverszünetet kért, és követét Karlócára (ma: Sremski Karlovci), a béketárgyalásra küldte. Az 1699. évi béke szentesítette a magyarországi török hódoltság megszűntét. Temesköz kivételével a törökök valamennyi korábbi hódításukról lemondtak. A megkötött béke emlékére, azon a helyen, ahol a békekötéskor a Szent Szövetség uralkodóinak és a szultán képviselőjének a sátra állt, 1808-ban felépítették a Békehozó Miasszonyunk kápolnáját.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>