Aki öreg – az ócskavas?

Isten teremtette meg az embert. Gondolta: az ember fejlődjék, működjék. Utána majd átviszi az örök jelenbe, ahol ő is él. Az ember életébe azonban beleszólt a bűn. Következménye: a visszafejlődés és az élet fájdalmas lezárása, a halál. A bűn azonban nem tudta elvenni a reményt: ha el is múlik minden, az „isteni jelen” továbbra is vár. Ez megszépíti a „visszafejlődést”, az öregséget is. Csak el kell fogadni és gyakorolni a róla szóló isteni üzenetet.
Isten az ő időtlenségében Dániel prófétánál önmagát Ősöregnek nevezi (Dán 7,9). Sirák fiánál pedig ezt olvassuk: „Az ősz emberekhez a bölcsesség való, és az öregekhez jó tanács osztása, a tisztesekhez pedig higgadt megfontoltság. Az aggok koszorúja a gazdag tapasztalat, dicsőségük pedig az Úrnak félelme” (Sir 25,4–6). Ehhez, sajnos, jön más is az öregségben, ezért figyelmeztet az Isten: „Ne vesd meg, amit öregektől hallasz… mert így tudásra teszel szert” (Sir 8,9); „Hallgass apádra… és ne vesd meg anyádat azért, mert öreg lett” (Péld 23,22); „Ne űzzél csúfot az öreg emberből, hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer” (Sir 8,6); „Fiam, legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg élted egy napján se! Nézd el neki, ha értelme csökken” (Sir 3,12–13). A Leviták könyvében a szentségről szóló részben olvassuk a törvényt: „Becsüld meg az ősz fejet, add meg a tiszteletet az öregnek és féld Istenedet. Én vagyok az Úr” (Lev 19,32). Izajás könyvében maga Isten vigasztalja az időseket: „Mint eddig is tettem, továbbra is viszlek, fenntartalak és megmentelek benneteket” (Iz 46,4).
Az évek sokasodása magával hozza az öregséget a misszionárius életében is.
Páter Mészáros Ferenc 73 éves, és 40 éve él Indonéziában. Egy újságíró elbeszélgetett vele, több órás beszélgetésük lényegét az alábbiakban összefoglaltuk.