Jó, ha a gyerekek is megszokják az Úr napjának közös ünneplését

Vasárnap együtt a család

Szerző: Körössy László

Gergő a Magyar Televízió Híra­dó­jában dolgozik, műsorvezetőként sokak ismeretlen ismerőse; Margit gyógypedagógus, tavaly április­tól kislányukkal otthon van. Be­szélgetésünkkor „első kézből” értesültünk az örömhírről: a család augusztus végére várja Borka testvérét.

– Mindkettőnk értékrendjében fontosabb helyen áll a család, mint a munka – kezdi a férj. Mindig szem előtt tartottuk azt is, hogy kettőnk kapcsolatát ne árnyékolják be a munkahelyi feszültségek.

Margit hozzáteszi:

– Ez nem azt jelenti, hogy bármit is el tudnánk vagy akarnánk hallgatni egymás elől, hiszen kezdettől fogva megbeszéljük munkánk örömeit, nehézségeit, a nap gondjait, ajándékait, és ez Borka születése óta sem változott.

– Televíziósként sokszor hétvégén is dolgozom – meséli Gergő, amikor a család vasárnapjairól kérdezem –, nálunk bizony nem az „öt nap munka, két nap pihenés” ritmusában szerveződik az élet. A jelenlegi be­osztási rend szerint a hétköznapokon túl minden második hétvégén is szolgálatban vagyok, és ez a vasárnapot is érinti. A délelőtt és a kora délután azonban ekkor is szabad. Korábban is arra törekedtünk, hogy együtt vegyünk részt a vasárnapi szentmisén, ez kislányunk születése után sem változott. Szerencsénkre a reggeli utáni (Borka szempontjából: délelőtti alvás előtti) szentmise jól beleilleszthető a napirendünkbe.

A hétvégén jut idő a rokonokra is; ha nem is rendszeresen, de összejár a tágabb család, a nagyszülők, a testvérek. A vasárnapi közösségi élet része az is, hogy Gergő, Margit, Borka – és most már a születendő testvér is – a MÉCS lelkiségén belül szerveződött közösség tagjaként havonta egyszer baráti családokkal találkozik.

Esti imák, zsíros kenyeres misék

A Waigand család három csemetéje, az ötéves Flóra, az e hónapban három esztendős Ágoston és az egyéves Kinga vasárnaponként leginkább az idősebb testvérek által elnevezett „zsíros kenye­res misékre” szeret járni, természetesen a szülőkkel együtt. A lakóhelyükhöz közeli temp­lomban tartott „családbarát” szentmisét nevezik így. A szülők, Lídia és Marcell még a Kövi Szűz Mária-temp­lom plébániaközösségében ismerkedtek meg. Jelenleg Békásmegyeren laknak, és a jövőben már az ottani új közösségbe szeretnének beilleszkedni, hiszen Flóra iskolás lesz, helyben fog hittanra járni, és a közös miséről a család nem mond le.

A teljes cikk >>>