Cikkek listázása

Európa küszöbén

Szerző: -tha-, Herdics György

Cseh Köztársaság

A cseh katolikus egyház két egyháztartományra oszlik: a csehre, melynek metropolitai székhelye Prága, illetve a morvára, melynek metropolitai székhelye Olmütz. A görög katolikusoknak egy apostoli exarchatusa van.
A cseh főváros, Prága 973-tól püs­pöki székhely, VI. Kelemen pápa 1344-ben érsekségi rangra emelte. Több jeles főpásztora volt, ezek közül kiemelkedő a magyarok által is tisztelt Szent Adalbert (982–996). Az elmúlt század diktatúrájának hősei Josef Beran (akit Mindszenty bíboroshoz szoktak hasonlítani) és František Tomášek bíborosok. A jelenlegi cseh prímás Miloslav Vlk bíboros, akitől 1978-ban megvonták az ún. állami engedélyt (tehát nem teljesíthetett lelkipásztori szolgálatot), s csak 1989-ben nyerte vissza. Közben egy ideig ablakmosóként dolgozott. 1993 és 2001 között az Európai Püspökkari Konferenciák (CCEE) elnöke volt.
A legutóbbi népszámláláskor (2001) Cseh­or­szágnak 10 230 060 lakosa volt. A római katolikus egyházhoz tartozónak 26,79 százalékuk vallotta magát. Ami megdöbbentő: a lakosság 59,04 százaléka – több mint hatmillió ember – felekezeten kívüli.
Az országban, ahol a rendszerváltást követően 90 új katolikus templom és kápolna épült, mint­egy 900 férfi- és 2500 női szerzetes teljesít szolgálatot.
A cseh egyháznak kiváló vezetői, teológu­sai vannak, fogalmazott az egyik ismert cseh keresztény gondolkodó. Most már „csak” ilyen kiváló hívekre van szükség, folytatta. Így legyen!

Szlovák Köztársaság

Szlovákia 1993. január 1-jén jött létre. A 49 035 négyzetkilométernyi területen a legutóbbi népszámlálás sze­rint 5 379 455 lakos él. Ennek 9,7 százalékát a magyarok alkotják. A római katolikusok a lakosság 68,9 százalékát te­szik ki, a görög katolikusok 4,1 százalékát. Az ágostai hitvallású evangélikusok aránya 6,9, a kálvini protestantizmus követőinek aránya 2 százalék.

A katolikus egyház szervezetét két római katolikus egyháztartomány alkotja Nagyszombat és Kassa székhellyel. A görög katolikusok, akik főképp Kelet-Szlovákiában élnek, az Eperjesi Eparchiába és a Kassai Exarchatusba tömörülnek.

A tábori püspökséget csak az elmúlt évben szervezték meg. Tizenhat aktív latin szertartású püspök van, kettő pedig bizánci szertartású, ezenkívül ketten nyugállományban vannak.

A Pozsony-nagyszombati Főegyházmegyében jelentős a magyarok számaránya. Az egyik itteni segédpüspök elfogadható szinten beszéli a magyar nyelvet. A Rozsnyói Egyházmegyében Vladimír Filo koadjutor püspök szintén beszél magyarul (és minden „magyar ügyben” jó szándékot tanúsít); ebben az egyházmegyében is számottevő a magyarok aránya, bár a magyar papok száma mindössze hét. A Kassai Főegyházmegyében több mint húsz magyar többségű plébánia található.

A felvidéki magyarok fájlalják, hogy a Szentszék eddig nem nevezett ki magyar anyanyelvű püspököt. Bár egyesek inkább úgy fogalmaznak, a legnagyobb gond az, hogy a szlovák püspökök nem fordítanak elég gondot a magyarok lelkipásztori ellátására.

Szlovákiában Szent Cirillnek és Metódnak nagy a tisztelete. Évente több tízezer embert vonz a Fájdalmas Anya búcsújáróhelye Sasvárott, de meg kell említenünk a lőcsei búcsújárást is, ahol alkalmanként többszázezer ember összegyűlik.

Málta

Máltára, erre a földközi-tengeri szigetre nagyon korán, Kr. u. 60 körül jutott el az Örömhír, miután Szent Pál apostol hajótörést szenvedett a szigetnél. Ő alapította meg itt Krisztus egyházát.

A 9. századig nyugalomban éltek a lakosok, attól kezdve pedig több uralkodó is meghódította a szigetet. A történelem folyamán mindig a papság soraiból kerültek ki a nép vezetői. Az ország 1964-től független, a Brit Nemzetközösség tagja. A szigetállam Málta, Gozo és Comino szigetéből áll. Málta és Gozo szigetének lakossága összesen 383 ezer. A lakosok több mint 95 százaléka katolikus vallású. Málta érsekség, s 1864-től Gozo és Comino is külön püspököt kapott. Mintegy 500 egyházmegyés pap működik a két egyházmegyében egy érsek és két püspök vezetésével. Málta egyházi iskoláinak száma meghaladja az ötvenet.

A máltai lovagrend – a korábban ispotályosoknak vagy johannitáknak nevezett rend – tagjai a 16. században V. Károly segítségével telepedtek le Máltán. Nagymesterük kezdeménye­zésére a szigeten erődítményeket építettek, s így meg tudták vé­deni a török támadásaival szemben. Több mint két évszá­zaddal később azonban elhagyták a szigetet. A lovagrend mellett működő segélyszervezetek sok helyütt elterjedtek a világban.

Az ország fővárosában, Vallettában található a 16. században épült Szent János-székesegyház. Málta szívében fekszik Mosta (Musta), amelynek nevezetes kupolás dómja a harmadik legnagyobb Európában.

Az országban négy vallási ünnepet nyilvánítottak nemzeti ünneppé: Szűz Mária, Isten Anyja ünnepét (január 1.), Szent Pál hajótörésének napját (február 10.), Mária mennybevitelét (augusztus 15.) és Jézus születésének ünnepét (december 25.).

Észtország

Az 1991 óta újra független balti állam lakosainak száma 1 470 000. 65 százalékuk észt, 29 százalékuk orosz, kisebb számban ukránok, fehér­oroszok és finnek is élnek itt. Az ország lakosainak vallási megoszlása: 62 százalék evangélikus, 35 százalék ortodox vallású. A katolikusok mindössze négyezren vannak.

A kereszténység e területen a 12–13. század­ban kezdett elterjedni. 1215-ben közvetlenül a Szentszék alá rendelték az itteni egyházat. A reformáció hatása itt is megmutatkozott: az evangélikus vallás terjedt el. Az 1700-as évektől viszont az ortodox egyház befolyása erősödött meg.

Az észtek a 13. századig tudták megőrizni függetlenségüket. Ezt követően a dánoké, a németeké, majd a svédeké és a lengyeleké volt ez a terület. A balti állam 1917-ben lett újra független. A katolikus egyház első apostoli adminisztrátorát 1924-ben nevezték ki. 1940-ben Észtország a Szovjetunió tagköztársaságává vált, s csak ötven évvel később válhatott ismét önállóvá. Ezen évtizedek alatt a keresztényeket itt is sok megpróbáltatás érte. 1940 és 1953 között Észtország lakosságának 24 százalékát deportálták. Sok lutheránus papot elűztek, a temp­lomokat bezárták.

Az első kisebb fatemplomok mára megsemmisültek. A nagyobb templomokból viszont igen sokat megcsodálhatunk ma is. Lenyűgöző látványt nyújt a 15. században épült – Tallin melletti – Brigitta kolostor is.

Az apostoli adminisztratúra központja a fővárosban, Tallinban van. Az észt katolikusokat egy érsek és tizenkét pap szolgálja.

Szlovénia

Az 1991 óta független Szlovéniában a katolikus egyháznak egy érseksége (Ljubljana) és két püspöksége (Maribor és Koper) van. A ljubljanai püspökséget 1461-ben alapították. Ötszáz évvel később, 1961-ben emelték érseki rangra. Két teológiai szemináriumban (Ljubljanában és Mariborban) készülnek hivatásukra a teológusok. Ma tizenkét férfi- és tizennyolc női szerzetesrend tagjai működnek az országban.

A 6–7. században Szent Columbanus és Szent Amandus terjesztette az evangéliumot az itt élő szlávok között. Később Salzburg püspöke küldött misszionáriusokat e területre, majd Cirill és Metód is végzett itt hitterjesztő munkát.

Az ország lakosainak száma közel kétmillió. Az 1,7 millió szlovénon kívül magyarok és olaszok élnek itt. A hivatalos statisztika szerint a magyar lakosok száma kb. 8 500, de egyes becslések szerint számuk eléri a 20 ezret is.

A katolikusok kb. 1,4 millióan vannak. Az ortodoxok a lakosság 3 százalékát alkotják. A felekezeten kívüliek aránya 6 százalékát. A Mura vidéki magyar lakosság döntő többsége római katolikus, és mint egyházközösség a maribori segédpüspökség­hez tartoznak. Megközelítőleg 500 református hívőt is számon tartanak a Mura vidéken.

Az ország egyik kedvelt Mária kegyhelye Brezje. Sok zarándok keresi fel az itt található Szent Vid-bazilikát és az altemp­lomában levő Miasszonyunk kápolnát. Itt található a Segítő Mária kegykép. A ma látható templomot 1900-ban szentelték fel. II. János Pál pápa, aki többször is ellátogatott Szlovéniába, 1988-ban bazilika rangra emelte. A hely a szlovénok lelki értelemben vett fővárosa.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>