Cikkek listázása

Mel Gibson filmje nem hagyja közömbösen a világot

Egy 21. századi hitvédő

Szerző: MK

A passió hamvazószerdai bemutatóját feszült nemzetközi várakozás előzte meg. Az Amerikai Egyesült Államokban több ezer moziban vetítették le Mel Gibson filmjét, amely Krisztus földi életének utolsó 12 óráját mutatja be a Getsemáne-kerttől kereszthaláláig, rövid jelenettel utalva a film végén Urunk föltámadására. A több mint 120 perces film igen realisztikusan ábrázolja Jézus kínszenvedését, az őt ért véres erőszakot, a fájdalmat.

A premier hatalmas sikert aratott, kül­földi források szerint minden idők ötödik legnagyobb bevételt hozó mozijáról van szó. Olaszországban és Magyarországon áprilistól lesz látható a film, amely megosztja a kritikusokat. Sokan azzal vádolják a rendező Mel Gibsont, hogy Krisztus szenvedéséért és kínhaláláért a zsidókat okolják majd, ami antiszemita megnyilvánulásokhoz vezethet.

A passió vatikáni sajtóbemutatója után az olasz Filmművészet című folyóirat filmkritikusa, Luca Pellegrini atya, a Kultúra Pápai Tanácsának volt munkatársa a Vatikáni Rádió szerkesztőségi ülésén fölolvasott jegyzetében így vélekedett a filmről: Bár hitbeli problémákat nem vet föl a film, az erőszak ilyen mértékű vizuális ábrázolása más megvilágításba helyezheti Istennel való kapcsolatunkat, hiszen egy megvert, megkorbácsolt, megkínzott, kigúnyolt és keresztre feszített Istennel találkozunk a filmben. Ebben az értelemben a mozi Jézus forradalmi ábrázolásának tekinthető: amennyiben a kereszt botrányát és az azt megelőző órák fájdalmát hihetetlen intenzitással vetíti elénk. Gibson a hitvédők 21. szá­zadi ruháját ölti magára, amikor – modern Tertullianusként – szembehelyezkedik a mai hitetlen és figyelmetlen korral, amely fizikailag is távol tartja magát a szenvedő Istennel való közösségtől.

A történet elbeszélésének hitelességét fokozza a nyelvválasztás, ugyanis a szereplők kizárólag latinul és arámi nyelven beszélnek az egész film során, a párbeszédeket feliratokkal látták el. Ez önmagában is nagy kihívást jelentett a színészek számára, akik kitűnő alakítást nyújtanak a filmben. Rendkívül megkapó a megtört szívű anya, Mária szerepét ját­szó zsidó származású román színésznő, Maia Morgenstein játéka. Nem kevésbé nagyszerű a Fiú, Jim Caviezel alakítása, aki a hagyományos ikonográfia sze­rint szeretettel öleli magához keresztjét, s aki fölfedi előttünk a pásztor és egyben a szeplőtelen Bárány arcát, amelyre – bámulatos képi megjelenítéssel – vissza­hull a világ és a történelem összes bűne. A kegyetlen római legionáriusok ábrázolása is sokkoló, bár történelmileg fölöttébb valószínű, mivel a nehezen kordában tartható Palesztinában kellett szolgálatot teljesíteniük.

Az antiszemitizmus keltésének vádjára reagálva Luca Pellegrini atya elmondta: a néző általában automatikusan azonosítja magát a jó szerepével és szembehelyezkedik a vásznon ábrázolt rosszal. Ilyen értelemben elképzelhető, hogy valaki a rómaiak és a zsidók filmbeli magatartását ellenérzéssel fogadja. Ám a keresztény hit lényege éppen abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy Krisztus azért jött a földre, hogy szenvedése árán megváltsa a világot bűneitől. Tehát a II. vatikáni zsinat tanítása szerint Krisztus haláláért nem lehet felelőssé tenni a zsidókat. A hívő katolikus rendező, Mel Gibson is elhatárolódott az antiszemitizmustól.

A nagyböjti időszakban bemutatott film hozzájárulhat hitünk megtisztításához, annak keresztényibbé tételéhez. Visszavezeti a nézőt a kereszt bot­rányához; ahhoz a kereszthez, amely Isten bölcsességének, szeretetének, a bűn és a halál fölött aratott győzelmének mérhetetlen jele.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>