Vízínség várható a világban
Drágább a víz, mint gondolnánk
Szerző: Gábor Adrienn Angéla
– Ez a mennyiség a világ összes vízkészletének csupán egyetlen százaléka! Ebből kell megoldani több mint hatmilliárd ember ivóvízigényét és háztartási célú vízigényét, a mezőgazdaság öntözővízszükségletét és az ipari felhasználást. Úgy tűnik, az öntözés jelenti majd a jövő vízproblémáját, hiszen már most is minden száz literből hetvenet a mezőgazdaság használ el világszerte – mondja Láng István.
Összevetve a vízfogyasztás települési, ipari és mezőgazdasági arányait, Európa és Észak-Amerika hasonló képet mutat. Ugyanakkor kiugróan magas értéket, a helyi vízmennyiség több mint nyolcvan százalékát használja el a mezőgazdaság Ázsiában. Magyarországon ez az arány csak öt százalék. Igaz, nálunk viszont a víz ipari felhasználása ölt hatalmas méreteket: tizennégyszer több fogy belőle, mint az agráriumban. A lakossági adatokat tekintve Észak-Amerika (Egyesült-Államok és Kanada) dönti a negatív csúcsot: egy év alatt ott átlagosan 2189 köbméter édesvizet fogyaszt el egy ember. Európában 660 ez a szám, Kínában 439, Szomáliában 115. A hazai lakossági (háztartási és települési) fogyasztás a professzor adata alapján 612 köbméter/fő/év. Ki gondolná, hogy csak a tisztálkodással naponta négy-ötszáz liter tiszta víz megy veszendőbe fejenként a fejlett országokban? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyúttal kimutatta, hogy a világon több mint egymillió ember rendszeresen nélkülözi a tiszta, jó minőségű ivóvizet, és évente hárommilliónál is többen halnak meg olyan betegségben, amely megfelelő vízellátással és higiénével megelőzhető lett volna!
– A világ vízkészletét ma elsősorban a szennyezés veszélyezteti. Sokan azonban a globális klímaváltozást okolják a vízhiányért. Természetesen van némi összefüggés, de az nyilvánvaló, hogy a Föld csapadékmennyisége összességében valahol mindig leesik, csak az a baj, hogy nem ott és nem akkor, ahol és amikor kellene – folytatja az akadémikus.
A lehullott csapadék háromnegyede egyébként is elpárolog, és csak huszonöt százaléknyi esővíz juttat utánpótlást a felszín alatti víztározókhoz. A 21. század nagy kihívása, hogy megoldást találjon az édesvíz pótlására azokon a területeken, ahol már most is nagyon szűkösek a készletek. A legveszélyeztetettebb térségnek Afrikán kívül ma Mexikó tekinthető: ott már 2010-ben súlyos vízellátási zavarok várhatók. Az északi országoknak és Brazíliának azonban nem kell attól tartania, hogy a déli, aszályos vidékek sorsára jut, mivel jelenleg ők rendelkeznek a készletek kétharmadával.
Már most több olyan hangot hallani, hogy az ivóvizet szabadkereskedelmi cikké kellene tenni. Ez azonban végveszélybe sodorná az elmaradott országok népeit. II. János Pál pápa ezért határozottan kiáll amellett az alapigazság mellett, hogy a víz mindenkié: azt nem sajátíthatja ki egyetlen nemzet és egyetlen gazdasági csoport sem. A vízzel való takarékosság tehát az egész emberiség érdeke és felelőssége. Az Öné is, kedves olvasó.
