Cikkek listázása

Negyvenöt éve halt meg Harsányi Lajos

„…a Te nagy, egész világodat lestem”

Szerző: Kácser Anikó

Van két költőnk, akiket az irodalomtörténet úgy tart számon, mint a magyar katolikus líra megújítóit. Egyiküket, Sík Sándort életművéhez méltón megőrizte az utókor. Másikukat, Harsányi Lajost (1883–1959) inkább elfelejtette. Pedig a negyvenöt évvel ezelőtt elhunyt pap költő, író – ha hűek akarunk maradni az irodalomtörténethez – előbb és ugyanolyan tehetséggel kezdett hozzá a hazai katolikus líra megújításához, mint Sík Sándor. 

Egy falusi kántortanító unokaöccseként és a bábolnai gazdaság irodatisztjének fiaként leginkább a kétkezi munkát végző emberek, az egyszerű dunántúli katolikusok életét ismerte. Még akkor is, amikor szülőhelyét, Nagyigmándot elhagyva a győri bencésekhez került gimnáziumba. A változást az 1899-es év hozta, mikor a középiskola ötödik osztályába már a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban iratkozott be. Kamaszként belecsöppent az akkor már érezhetően nagy változás előtt álló fővárosi szellemi életbe. Ignotus már A Hét munkatársa, Schöpflin Aladár a Vasárnapi Újság segédszerkesztője.

A következő két évben Harsányi Lajos Esztergomban folytatta a gimnáziumot, ahol gyóntatója és lelki vezetője Prohászka Ottokár volt. Mikor Győrben érettségizett, már tudta, hogy papi szolgálatba lép; ugyanott szentelték pappá négy évvel később, 1907 júniusában. S miközben egyházi pályája lassan felfelé ívelt – falusi káplán, Esterházy Miklós herceg családi káplánja és házitanító, Győrben belvárosi káplán, győri káptalandombi lelkész és székesegyházi hitszónok, rábapatonai plébános, tiszteletbeli kanonok, győri javadalmas kanonok, komáromi főesperes –, költőként, íróként is egyre elismertebbé vált. Pappá szentelésének évében jelent meg első verseskötete, az Új vizeken, mely tudatos válasz volt Ady Endre Új versek című korszaknyitó kötetében megjelenő költészetére.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>