Cikkek listázása

November 13-án a magyar szentekre emlékezünk

Negyven Árpád-kori magyar szent ékszerdoboza

Szerző: Szerdahelyi Csongor

A magyar szentek családjának teljességét láttató kápolnát áldott meg október 9-én Erdő Péter bíboros a krakkói Irgalmasság-bazilika altemplomában. Itt az októberben boldoggá avatott IV. Károly magyar király kivételével szinte valamennyi szentünket velencei mozaikba foglalta Puskás László görög katolikus pap, festőművész. Lengyelországban nem ez az egyetlen olyan templom, amelyet joggal nevezhetünk a magyar szentek panteonjának. Nem messze Krakkótól ugyanis van egy kis fatemplom, amely legteljesebb arcképcsarnokát őrzi a középkor magyar szentjeinek.

Hogyan lehetséges, hogy egy lengyel templom negyven Árpád-kori magyar szent képmását őrzi? Úgy, hogy a templomnak otthont adó Orawka a történelmi Magyarország egyik legészakibb települése volt az egykori Árva vármegyében, és néhány más környékbeli faluval együtt az itt lakók kérésére Magyarország megcsonkításakor az I. világháború után nem Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz került ez a terület. Egyébként az észak-árvai részhez hasonlóan a Magas-Tátra másik oldalán a Szepesség északi csücske is Lengyelországot gazdagítja 1920 óta.

Orawkát 1585-ben alapították. Keresztelő Szent János tiszteletére emelt fatemplomát 1651-ben kezdték építeni; ez volt Észak-Árva első katolikus egyházközsége. A templom építésének idejében Magyarországon III. és IV. Ferdinánd uralkodott, az ország nádora Pálffy Pál, az esztergomi érsek y Lippay György volt. A szentély története szorosan kapcsolódik személyükhöz, amint arról az itteni emlékek tanúskodnak. 1648-ban kezdte itt meg működését Scsehovics János lengyel származású katolikus pap, akit az esztergomi érsek az Árva-megyei katolikusok plébánosává nevezett ki. Pálffy Pál nádor pártfogásába vette az árvai katolikusokat, és a király biztosította a lengyelországi papok szabad és nyilvános működését. Orawka az ellenreformáció jelentős központja lett, ezzel is magyarázható templomának művészi gazdagsága és a Kárpát-medencei szentek teljességre törekvő lajstromba vétele.

III. Ferdinándtól egy, IV. Ferdinándtól pedig két harangot kapott a templom. A három közül csak egy maradt meg, a másik kettőt az első világháború idején hadicélokra kellett beszolgáltatni. A megmaradt harang felirata: „IV. Ferdinánd Magyarország és Csehország királya ajándékozott engem az árvai katolikusoknak az Úr 1652. évében.” A bal mellékoltár Pálffy nádor adománya, az orgona III. Ferdinándé.

Az oltárok barokk stílusúak, a főoltárt Keresztelő Szent János képe valamint Szent István, Szent László királyok és Szent Adalbert püspök szobrai díszítik.

A faliképek, bár nem egy időben készültek, harmonikusan illeszkednek egymáshoz, és a festők kiváló művészi érzékéről tanúskodnak. A festést 1711-ben, a Rákóczi szabadságharc leverésének évében fejezték be.

A szentély és a hajó falainak alsó részét, valamint a templom hátsó felében a mennyezet alatti szegélyt a magyar szentek képei borítják. A képekhez felirat is tartozik, a latin nyelvű szöveg mindegyikében ismétlődik a Hungaria szó, illetve annak rövidítése. Arról tájékoztatnak a feliratok, hogy az ábrázolt szentek – akár magyar, akár idegen származásúak voltak –, a magyar történelemben fontos szerepet játszottak. A negyven személy közül 36 az Árpád-korban élt.

A pártfogók emlékét hirdetik a templom mennyezete alatti íven elhelyezett címerek is: balra III. Ferdinándé, jobbra Lippay György érseké. A kórus hátsó falán a lengyel Monyák család címere látható, mely családnak Lipót király 1674-ben adományozta a magyar nemességet.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>