Magyarország
A történelmi Magyarország területén Szent István király tíz püspökséget alapított. Sok apátság alapítása is az ő nevéhez fűződik (pl. Pécsvárad). A pannonhalmi apátság alapítója Géza fejedelem (996). A bencések letelepedése után a premontreiek, a ciszterciek, a domonkosok, a ferencesek, a klarisszák és karthauziak is sorban megtelepednek az országban. III. Béla (1180 körül) letelepíti az abrahamita (hebronita) kanonokrendet.
Az első világháborút követő trianoni békediktátum következményeként Magyarország területének kétharmad része elszakadt, s ez nagyban befolyásolta az egyház szervezeti felépítését is.
Az egyházmegyék jelenlegi határait II. János Pál pápa az 1993. május 30-án kelt „Hungarorum Gens” apostoli konstitúcióban fektette le. Ekkor jött létre a Debrecen-nyíregyházi és a Kaposvári Egyházmegye, s ugyancsak ekkor emelkedett érseki rangra a Veszprémi Egyházmegye.
Jeles főpapokkal, hazafiakkal, tudósokkal, írókkal és költőkkel büszkélkedhet a Magyar Katolikus Egyház. Meg kell említenünk Janus Pannoniust, Bakócz Tamást, Oláh Miklóst, Pázmány Pétert, Káldi Györgyöt. Sokáig sorolhatnánk azokat a neveket, amelyek – mondhatni – egy-egy korszakot fémjeleznek, hiszen a nemzet minden jelentős sorsfordulóján ott állt az egyház egy-egy jelentős képviselőjének személyében. Gondoljunk akár örömteli, akár számunkra gyászos eseményre – az egyház bátorított, felcsillantotta a reményt a kedvezőtlen időkben is.Sok szentet és boldogot állított az egyház a magyar nép elé, s nemcsak a régmúlt időkben, hanem a közelmúltban is.
Az utóbbi évtizedekben sajnos nagyon megcsappant a papi és szerzetesi hivatások száma, de hisszük, Isten ma is és a jövőben is gondoskodik egyházáról.
