Cikkek listázása

Az édesanyák kezében a jövő

Szerző: Körössy László

 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait tekintve hazánkban folyamatosan csökken az élve születések száma. A nők magasabb életkorban vállalnak gyereket, közülük egyre többen nem kívánják a gyermekáldást. Sokan az anyagi háttér megteremtésére, a karrierépítés fontosságára hivatkoznak. Tőzsér Pálné tizenegy gyermekes édesanyát kérdeztük meg, hogy mi a véleménye erről a jelenségről. 
  – A mai fiatalasszonyokból sajnos hiányzik az a képesség, hogy észrevegyék és értékeljék az élet valódi mélységeit és titkait. Nem rosszak ők, csak senki nem mondta meg nekik a titkot. Már az ő édesanyjukban sem volt meg ez az érzékenység, így nem is nevelhették őket erre. Az elmúlt negyven év következménye, hogy a családalapításban, a gyermekvállalásban nem látnak értéket.

    Az Orbán-kormány intézkedései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalok elszántabbak és bátrabbak lettek ezen a téren. De talán nem is az intézkedések voltak a legfontosabbak, hanem az, hogy az otthonteremtést, a családi életet, a gyermekvállalást úgy mutatták fel, mint az egyik legnagyobb értéket, és ma is kiállnak mellette.

    A nők többsége manapság nem tudja, hogy a legnagyobb dolgot teheti a világon, ha gyermeket, gyermekeket szül, új életet hoz a világra. Hiszem, hogy az anyák kezében van a magyarság és az egész emberiség jövője. A leendő férfiakat, apákat, szerzeteseket, papokat mind mi neveljük, ezért létfontosságú, hogy Jézust engedjük magunkban érvényesülni. Hiszem, hogy Isten Fia azért jött el kétezer évvel ezelőtt, hogy most anyaként is megnyilvánulhasson bennem. Amilyen mértékben lefoglal magának az Úr Jézus, ugyanolyan mértékben szabadon is hagy. Nem veszi ki a kezemből életem irányítását. Akkor vagyok jó anya, ha teljesen Jézusnak élek. Amikor még kiskorú a gyermeked, talán nem látod ezt, de amikor a serdülőkorba lép, megtapasztalod, hogy nem tudsz neki segíteni, tehetetlen vagy. Csak azzal segítesz, ha hiszed, hogy Jézus rejtőzik benne, ha feltétlenül elfogadod, állandó szeretettel felemeled. Jó lenne megmutatni, hogy a legkisebb, tizenhét éves fiammal – aki egy igazi mai serdülő, akinek kételyei vannak az egyházzal, a hittel kapcsolatban, olykor búskomorság gyötri – hogyan nyílunk meg egymásnak, hogyan éljük meg az isteni szeretet egységét, amikor hétvégeken hazajön a kollégiumból. A fiatal anyákat nagyon becsülöm, egyedül azt sajnálom, hogy nincs mellettük egy másik anya vagy pap, aki segítene nekik.

    – A lányokat lehet-e nevelni arra, hogy jó édesanyák legyenek?

   – Nem az a fontos, hogy édesanyát vagy papot, szerzetest neveljünk, hanem az, hogy Istennek átadott életre neveljük gyermekeinket. Csak az lehet jó édesanya, házastárs, pap vagy szerzetes, aki már megismerkedett Istennel, élő kapcsolata van vele.

    Bizonyos fokig igaz, hogy az is élheti az anyai hivatást, akinek nincs valóságos istenkapcsolata. De ha valaki átadta magát Istennek, a gyermekével való kapcsolatában is új mélységek nyílnak meg: a mennyei Atya teremtő munkájában is részesülhetek, és ha a gyermekemben Jézus Krisztust látom, akkor ő már nemcsak egy kis gyönyörűség, hanem maga Jézus Krisztus!

    Ha tanácsot kellene adni az édesanyáknak, két dolgot mondanék. Az egyik: ha szeretni akarod a gyermekedet, a legelső feladatod az, hogy szeresd a férjedet, és bízzál benne! Annál jobb anya leszel, minél jobb feleséggé válsz. Az egyik legszentebb, legszebb dolognak tartom a szexualitást, de csak azok számára, akik nagyon szeretik egymást. Önmagában még a házasság kerete sem teszi szentté a szexualitást, hanem csak az áldozatkész, mély, személyes szeretet.

    A másik: soha semmit nem tudunk úgy elrontani (a gyermeknevelésben sem), amit az Úristen helyre ne tudna hozni. Bármikor jóvátehetünk mindent. Soha nincs késő. A rosszul nevelt gyermek is válhat szentté.

    – Az anyaság: hivatás…

    – Ez a hivatás jelenleg számomra beszélgetéseket, meghallgatást, tanácsadást jelent, várom haza a gyerekeimet és imádkozom értük. A legfontosabb mégis az, hogy teljesen az Úristennek szentelem az életemet. Nem az én elképzeléseim szerint segítem a gyermekeimet, hanem az Úr Jézus akarata szerint.

    – Gyermekei közül többen a papi, szerzetesi hivatást választották. Gondolta fiatal anyaként, hogy ez így lesz? Készült erre?

    – Minden vallásos anya gondol arra, hogy talán az egyik fia pap lesz, de nem mertem ezt kérni! Isten ajándéka és jósága, hogy két pap fiam és több szerzetes gyermekem van. Pali és Endre fiam piarista lett. Marika is szerzetes szeretett volna lenni, újraindulásuk után több közösséget is megismert, de ezekben nem találta meg azt a testvéri szeretetet, amelyet keresett. Most tanítónő és a tanulásban lemaradt gyerekekkel foglalkozik. Carlo Carretto lelkisége volt rá nagy hatással.

    Két évvel ezelőtt Bíró László püspök kezébe örökfogadalmat tett, így ő is különlegesen megszentelt életet él. Úgy látom, teljesen a helyén van. Rita lányom férjhez ment, ő egyébként mozgásfejlesztőként, gyógypedagógusként, logopédusként dolgozott, fél éve született az első kisgyermekük. Péter fiam egy évvel ezelőtt házasodott meg, nekik még nincs gyermekük. Berta szerzetesnek készült, előbb ferences akart lenni, majd „patronás” nővér, végül orvos lett. Amikor megtetszett neki egy fiú, Jézus hangját hallotta: „Megengeded-e, hogy közeledjek Győzőhöz teáltalad?” Férjhez ment és anyává vált, idén áprilisban született a második gyermekük, egyébként ötöt vagy hatot szeretnének.

    Bernadett egészségügyi szakközépiskolát és főiskolát végzett. Sokszor járt a ferences kisnővéreknél és Teréz anya nővéreinél, ahol egy nagy kereszt mellett olvasta a feliratot: „Szomjazom a te szeretetedre. Ki adna nekem innom?”, és csöndes imában feltartotta a kezét: „Én!” Ismerte Teréz anya életét, lelkületét filmekből és könyvekből. Elsősorban nem az emberek iránti szánalom vezette, hanem a Jézus iránti szeretet, neki akart inni adni, illetve Jézus szeretetével akart a szenvedő emberekhez fordulni. Azt mondogatta: „Nem olyan akarok lenni, mint Teréz anya, hanem maga Teréz anya akarok lenni!” Megismerkedett a betegápoló kamilliánus nővérekkel Nyíregyházán, belépett Szent Kamill Leányainak Kongregációjába, most pedig már három és fél éve Rómában tölti a képzési időszakot. Gellért fiam ötödéves orvostanhallgató Budapesten.

    Laura kiskorától szemészorvos akart lenni. Batthyány-Strattmann László volt a példaképe, sokat olvasta Faustina nővér naplóját. Hatott rá többi testvérének elhivatottsága is. Ő is belépett a kamilliánusokhoz, s már két és fél éve él Rómában, ő is a képzési időt tölti. Klaudia a Mozgássérültek Pető András Intézetének első éves hallgatója Pesten. Benjámin, a legkisebb fiam pedig tizenegyedikes a piarista gimnáziumban Szegeden.

    – Sokgyermekes édesanyaként nyílván számos nehézséggel kellett szembenéznie élete folyamán. Hogyan emelkedett felül ezeken a nehézségeken?

    – Egyetlen dolgot említenék: nagyon sok ember lenézett, megvetett, kigúnyolt, amikor látták, hogy újabb gyermekem születik, többek közt a szülészorvosok a kórházban. Ma már csak mosolyogni tudok azon, ami akkor nagyon fájt. Olyan nehézség volt ez, amelyet nem lehetett, nem kellett megoldani. Hittem Istenben, és tudtam, az idő majd engem igazol.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>