Cikkek listázása

A magyar Máriacell

Szerző: Szerdahelyi Csongor

„Önök itt Magyarországon vannak” – mondja a magyar zarándokoknak minden pátosz nélkül Pálmai Godofréd bencés a Budapesttől ötszáz kilométerre lévő máriacelli kegytemplomban. S igaza van, annak ellenére, hogy az Alpok magas hegyvonulatai között megbúvó csinos kis település sohasem tartozott politikai értelemben hazánkhoz. Mégis évszázadok óta otthon vannak itt az imádságos lelkű magyar zarándokok, talán egyetlen helyként hazánk mindenkori határain kívül. 
  A kegytemplomnak három homlokzati tornya van. Két tömzsi barokk, és közte egy égbe törő kilencven méteres gótikus. Ez ősit a bazilika főhajójával egyetemben Nagy Lajos királyunk építtette 1360 táján, fogadalma teljesítéseképpen, mert a celli Boldogasszony megsegítette a túlerőben lévő törökkel szemben.

    Máriacell immár hat évszázada Közép-Európa legkedveltebb búcsújáró helye. A 14. század óta szinte folyamatosan érkeznek ide más népekhez hasonlóan a magyarok is, hogy örömüket és fájdalmukat, kéréseiket és hálájukat a celli Szűzanyával megosszák, gondjaira bízzák.

    A kegyhely kicsiny, 12. századból való kegyszobra egyszerre Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya), az Magna Mater Austriae (Ausztria Édesanyja) és Mater gentium Slavorum (Szláv népek Anyja). Miénk tehát, ami az övék is, és övék, ami a miénk is. Ez talán más esetben lehetetlen, de a Szűzanyának nem az. Máriacell éppen ezért a legalkalmasabb helyszín a május 21. és 23. közötti Népek Zarándoklatához, amely a Közép-európai Katolikus Találkozó több mint egy éve tartó eseménysorozatának csúcspontja és ünnepélyes záróakkordja lesz. Nyolcvanezer zarándok érkezésére számítanak, köztük mintegy tízezer magyarra.

    De nézzük, milyen magyar kincseket tartogat még Máriacell. Hazánkból a zarándokok általában Bécsújhely felől érkeznek, ezért is nevezik ma is az ebből az irányból bevezető utcát Ungarnstraßénak, azaz Magyar utcának. A bazilikát kőfal veszi körül, három kapuval. A keleti a magyar kapu, melyet 1711 óta Szent László király és Szent Imre herceg kőszobra őriz.

    A bazilika főkapujánál Lajos király 1757-ben felállított életnagyságú ércszobra látható. A gótikus kapuzat legértékesebb dísze pedig egy 14. századi márványdombormű, amelyen a templom építésének előzményét jelentő török elleni győztes csata, Nagy Lajos álma és fogadalmának teljesítése – a kegykép ajándékozása és a templom építése látható. A kőbe vésett fölirat középkori latinsággal tudatja: „Lajos magyar király Mária oltalmával győzte le dicsőségesen a törököket”.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>