Cikkek listázása

Eszményképem: aki vállalja a kommunikáció mélyebb útját

Szerző: László Tamás

Bár katolikus, sokgyermekes családban nőttem fel az 1950-es, 60-as években, az egyház, a papok mégis távoliak voltak számomra. A szószékről beszéltek, a hangjuk a fejem felett szállt. Huszonegy éve bekerültünk egy – a domonkos templom környezetében alakult – kisközösségbe, ahol nagyon jól megtaláltuk a helyünket. Sokat foglalkoztunk a Biblia, a hit kérdéseivel, de ezt a kö­zösséget sem tekintettem az egyház részének. Külön kis egyházat akartunk építeni, saját „jó” pappal, mert a hivatalosat nem éreztük sajátunknak, a hierarchiára, a többi papra, püspökre kritikával tekintettünk.

Mindez gyökeresen megváltozott, az első Házas Hétvége találkozónk után. Ennek is már húsz éve. Megbabonázva hallgattam egy osztrák papot az előadók között, aki nem prédikált, hanem saját magáról beszélt: az érzéseiről, a vágyairól, a kudarcairól, arról, hogy ő is érző, férfiként érző ember. Ez teljesen új dolog volt. Először féltem és féltettem őt: lehull egy lepel, és ő kicsinek, esendőnek – akkori meglátásom szerint al­kalmatlannak – fog bizonyulni a hivatására. Majdnem szólni is akartam neki, hogy ezt az utat ne folytassa! És mi történt? Ez az ember megemelkedett, a vallomásától erős lett és szeretetreméltó.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>