Barangolás a bencések világában
Művészet, szépség és ragyogás
Szerző: b.z.
A szerzetesek szinte kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek templomaikra, nemcsak monumentalitásuk, hanem gazdagságuk tekintetében is. Ezen törekvésüket minden korszakban megvalósíthatták. Mindazt, amit a különböző stílusirányzatok nyújthattak a vallási építészet számára, azt a bencések mind alkalmazták. Így magukévá tették a gótika különböző fejlődési korszakait, a reneszánsz művészetet, a manierista irányzatokat, a barokkot, a klasszicizmust, a rokokót, sőt az antik művészethez is vissza-visszanyúltak. Ezek közül egy sincs, amely ne gazdagította volna mesterműveiket.
A kolostorokon, ezeken a csodálatos munkákon keresztül ismerhetjük meg a bencés művészetet, szellemiséget és ízlést. Az alábbiakban csak rövid ízelítőt nyújtunk ebből a lelki és kulturális gazdagságból, amit a bencés kolostorok jelentenek Európa számára.
A bencés rend bölcsője
Utazásunkat Montecassino kolostorában, a bencés rend bölcsőjénél kezdjük. Rómától délre, 519 méterrel a Cassino nevű település fölött emelkedik. 529-ben itt alapította Szent Benedek első apátságát. Hamarosan tömegével érkeztek zarándokok, főként a betegek, mivel úgy hírlett: a szerzetesek jól értenek a gyógyításhoz.
Az épületegyüttes templomot, káptalantermet, hálótermeket, refektóriumot, konyhát, szerzetesi és novíciuscellákat, egy régi és egy új gyengélkedőt, valamint palotát foglalt magába. A szélesen elterülő, impozáns szintekre tagolt kolostoregyüttes a második világháborúban szinte teljesen elpusztult, de később régi formájában visszaállították. Az eredeti épületből csupán Szent Benedeknek és ikertestvérének, Szent Skolasztikának a sírja, valamint a kripta maradt meg.
Háromszáz ablakból áradt a fény…
Utunkat Franciaországban folytatjuk, ahol a történelmi jelentőségű clunyi apátság található. Európa egykor legmagasabb szellemi és lelki igényeinek megfelelő bencés apátsága, amely a római Szent Péter-bazilika után a keresztény világ legnagyobb bazilikája volt, ma már csak rom. Áll még a kereszthajó 33 méter magas déli ága a nyolcszögű boltozattal és felette a Szenteltvíz torony, a kis óratorony, a 13. századi liszttárolóban a szentélyoszlopokból tíz 1100 körül származó csodálatos fejezet, III. Jean de Bourbon apát palotája, valamint néhány kapu és falmaradvány.
Kegyes Vilmos, Aquitania hercege alapította 910-ben a Benedek-rendi kolostort: az első templomot 915-ben; a másodikat, amely egy bazilika, 954 körül, a harmadik épületet pedig 1095-ben szentelték fel. A hatalmas öthajós bazilika a 13. század elejére készült el. Az összesen 187 méter hosszú templombelsőbe háromszáz ablakon át áradt a fény: a kereszthajóban felállított stallum 250-nél több szerzetesnek adott helyet. Mindez a pompa semmivé lett a francia forradalom alatt.
