Egy hármas jubileum ünnepi eseményei
Az Egri Főegyházmegye 1000 éve
Szerző: Szarvas István
A cím láttán merész vállalkozásnak tűnik, hogy egy cikk keretében 1000 év történelmét áttekintsük, még akkor is, ha az csak egy egyházmegyéhez tartozik. De kérem, mentsen fel a kedves olvasó a száraz történelmi tények leírása alól, és engedje meg, hogy inkább arról írjak, hogyan ünnepeltük, ünnepeljük egyházmegyénkben az évfordulót, milyen események, programok, kiállítások és kiadványok születtek, melyek méltó módon teszik emlékezetessé az utókor számára is ezt a jubileumi esztendőt.
Az előkészületek során dr. Seregély István érsek egy bizottságot hozott létre, melyben egyházmegyés papokon kívül világi munkatársak is részt vettek, így a programok megtervezésében több szempont is érvényesült.
A jubileumi esztendő megnyitására 2003. november 30-án, advent 1. vasárnapján került sor. Az egri bazilikában tartott ünnepélyes szentmise mellett egyházmegyénk templomaiban is felolvasták a jubileumi évet meghirdető érseki körlevelet. Egyházmegyénk kerületi gyűlésein is egyik fő téma volt a jubileumi esztendő megünneplése. De nemcsak visszaemlékeznünk fontos ebben az évben, hanem még fontosabb a lelki, szellemi megújulás, az egyházhoz, az egyházmegyéhez való tartozás tudatának erősítése. Ezt a lelki előkészületet szolgálta például az adventi, nagyböjti és húsvéti beszédsorozat.
Új bronzkapu ékesíti a bazilikát
Május 8-án, az egri bazilika fölszentelésének ünnepéhez kapcsolódóan (május 7.) került sor a bazilika új bronzkapujának a megáldására. A jelentősebb évfordulókon az ember szeretne valami maradandót alkotni, megélt történelmét megőrizni, összefoglalni az utókor számára. Egy kapu pedig nemcsak egyszerű bejárata egy épületnek, hanem gazdag szimbolikával is rendelkezik. Ezért született meg az a terv, hogy bazilikánk egyszerű fakapuja helyt adjon az új domborműveknek, és bronzkapu hirdesse elmúlt 1000 évünk jeles személyeit, eseményeit.
.A kapu egészét egy latin kereszt négy részre osztja. A felső két mezőben II. János Pál pápa és dr. Seregély István érsek címere és jelmondata látható. Az alsó 10 mezőben pedig egyházmegyénkkel kapcsolatos személyek, események domborműveit találjuk meg: Szent István király, egyházmegyénk alapítója, a szentként tisztelt Buldus püspök, aki első püspökünk volt és Szent Gellérttel halt vértanúhalált. Árpád-házi Szent Erzsébet, aki Sárospatakon született, Szent Hedvig, aki a Kassán megköttetett örökösödési szerződés alapján lehetett lengyel királynő, Hám János szatmári püspök, aki Gyöngyösön született, Egerben tanított a szemináriumban és jótékonyságáról ismert. Kelemen Didák, székelyföld szülöttje, minorita szerzetes, aki prédikációival tömegeket erősített meg katolikus hitükben, továbbá letelepítette a minoritákat Nyírbátorban, Szegeden és Miskolcon. Eszterházy Károly püspök, akinek idejében sok egyházi épület épült, a tudományok és művészetek nagy pártolójaként is számon tartjuk. Pyrker János László érsek nevéhez szintén sok érték létrejötte fűződik, de legismertebb a mai bazilika felépítése, mely 1837-re készült el. Végül a 20. század két fontos eseménye: a II. vatikáni zsinat és az 1996-ban megtartott egyházmegyei zsinat látható a kapun.
Az év másik jelentős országos ünnepségére ez év szeptember 25-én kerül sor, melyre hazánk egyházi és társadalmi vezetői is meghívást kapnak.
Tudományos konferencia, gregorián ünnepség…
A két sarokkőnek számító időponton kívül még más, jelentős eseményekre is sor került.
Tudományos konferencia volt március 13-án, melyet az egri Líceum dísztermében tartottak meg. Témája egyházmegyénk történelme volt. Az előadók között köszönthettük dr. Besze Tibor történész, főiskolai tanárt, aki egyházmegyénk Árpád-kori történelméből villantott fel képeket; Ingrid Wuerth német történészt, aki Árpád-házi Szent Erzsébetről beszélt korabeli források alapján. Megszólalt Kuklay Antal körömi plébános, aki színes előadásában a Szent Erzsébet korabeli Sárospatak történelméről szólt. A délután folyamán dr. Török József egyetemi tanártól megtudhattuk, hogy miért éppen az 1004. év egyházmegyénk alapításának legvalószínűbb időpontja. Watzátka Ágnes zenetörténész Zsasskovszky Ferenc egri karnagy egyházzene-történeti hatásáról, végül dr. Janka György teológiai tanár az 1000 éves egyházmegye és a görög katolikusok történelmi kapcsolatáról beszélt.
Gregorián ünnepségre és énekkari találkozóra került sor május 15-től 16-ig. Az ünnepségen előadást tartott Czakó István prelátus Nagy Szent Gergely lelkipásztori könyvéről, majd Béres György tanár úr a gregorián ének kialakulásáról, fejlődéséről és mai kutatásáról beszélt. A másnapi szentmisén és a délutáni találkozón több gregorián szkóla lépett fel, akik Egerből, Miskolcról, Gyöngyöspatáról és Szolnokról érkeztek.
Örvendetes, hogy az 1000 éves évfordulót nemcsak egyházi eseményként tartották számon: településeink önkormányzatai több helyen is bekapcsolódtak a helyi ünnepségekbe. Így például Egerben február 12-én tartottak a Városházán ünnepi közgyűlést, ahol többek között dr. Nagy Imre polgármester és dr. Seregély István érsek mondott beszédet. Gyöngyöspatán, egyházmegyénk egyik ősi településén június 26. és 29. között tartottak egyházzenei és kulturális napokat a jubileum alkalmából. A rendezvényen közreműködött a Patai Szkóla és a váci székesegyház Szent Cecília kórusa. De hallhatták az érdeklődők Sebestyén Mártát, Gryllus Vilmos és Dániel előadását valamint Nagy Csaba tárogató művész játékát is.
Kiállítások, ifjúsági és lelki programok
A jubileumi esztendőt kiállítások is próbálják maradandóvá tenni. Június 12-én az egri Keresztény Ifjúsági Klubban nyílt meg Nyíri Gábor fotográfus vándorkiállítása, aki az egyházmegye templomait fényképezte le. A sok száz felvételből egy válogatás készült, mely bemutatja egyházmegyénk templomait Szent István király korától napjainkig.
„Egyház, tudomány, művészet” címmel július 2-án nyílt meg az egri vár gótikus palotájában az a kiállítás, mely a Dobó István Vármúzeum és az Egri Érseki Gyűjteményi Központ együttműködése kapcsán született meg. A kiállításon képet kaphatunk arról, hogy az egyház jelentős mértékben hozzájárult a tudomány fejlődéséhez és a művészet gazdagodásához.
A jubileumi esztendő során több ifjúsági programra is sor került. A Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda pályázatot hirdetett fiatalok számára két korcsoportban, akik több téma közül választhattak. Az egyik, leginkább kedvelt témakör a lakóhely szerinti templom vagy plébánia történetének bemutatása volt, de sokan választották a templom leíró bemutatását is. A nagyobbak arról is írhattak, hogy hogyan képzelik el az ideális plébániai életet. Erre is érkezett néhány valóban érdekes írásmű. Összességében 48 értékes pályázat érkezett be. Az eredményhirdetésre április 27-én a Magyar Katolikus Rádió – Eger Iránytű c. ifjúsági hangmagazinjában került sor, a díjak átadására pedig a május 8-i ünnepi szentmise végén. A díjakat Seregély István érsek adta át a nyerteseknek, akik egyúttal meghívást kaptak az parádfürdői nyári Egyházmegyei Ifjúsági Táborba, ahol be is mutatják majd pályázatukat a fiatalok.
Cserkésztalálkozó is volt az év során április 24-én. Az Eger melletti Berva-völgyben a II. kerület cserkészei találkoztak, akik akadályversenyben mérték össze tudásukat. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozót tervezünk szeptember 18-ra, mely szintén kapcsolódik a jubileumi esztendőhöz. Reméljük, hogy ezek az ifjúsági programok segítik a mai fiatalokat, hogy az egyházias lelkület erősödjék bennük.
Az ünnepségek, történelmi előadások mellett ügyeltünk arra is, hogy a lelki megújulásnak is teret adjunk. Kiemelendő a verbita szerzetesek által végzett misszió, melyre több helyen került vagy kerül majd sor. Sajátos hangvételükkel, megjelenésükkel hatásos képviselői a missziónak. Több esperesség zarándoklatára is sor került, és az egyes egyházközségekben is sok lelki programról tudunk, melyek mind a megújulást szolgálják.
Ezredévi emlékkönyv született
A megemlékezésekkel párhuzamosan több kiadvány is született: Czakó István prelátus, a bazilika plébánosa összeállításában jelent meg az Ezredévi emlékkönyv, melyben kezdve egyházmegyénk templomainak történetétől az adomákig sok érdekesség található.
Említést érdemel az egyházmegyei Sematizmus, mely most először a papok és a templomok színes fényképével jelent meg. Készült leporelló, melyen az erre az alkalomra írt egyházmegyei imádság és himnusz kapott helyet. A templomokban pedig zászló hirdeti ünnepünket.
Az egyházmegyei jubileumi eseményekről rendszeresen beszámolunk a Magyar Katolikus Rádió – Eger, Jubileum című műsorában (szombat 17.30 – 18.00).
Októberben lesz az Egri Szeminárium ünnepsége is, hiszen ebben az évben ünnepli 300 éves fennállását, és azt is meg kell említeni, hogy 200 éve lett érsekség az egyházmegyénk.
A hármas jubileum gazdag lehetőséget ad arra, hogy történelmünket felidézzük, de mindez haszontalan lenne, ha nem párosulna tanúsággal, és nem lenne alapja a lelki megújulásnak. Remélem, hogy Isten kegyelme és fáradozásaink méltó emléket hagynak az utókornak, és (kissé félve írom le) 1000 év múlva is hangozzék el: Szent István király, egyházmegyénk alapítója, könyörögj érettünk!
