A gyermek lelke teljes életet kíván
Szerző: Dekiszkyné Fejér Rita
Ilyenkor nyár végén a szülők és gyermekek figyelme újra az iskola felé fordul. Megkezdődik a lelki ráhangolódás az új tanévre. El kell tervezni a kötelező feladatok mellett a szabadon választott elfoglaltságokat is. Körültekintően és jól átgondoltan hozzunk döntéseket, hiszen ezek a választások – legalább is egy időre – szerves részeivé válnak gyermekeink mindennapjainak.
Szerencsére mára a szabadidős tevékenységek terén igen nagy a választék: iskolák, nyelviskolák, sportegyesületek, művelődési házak versengenek a tanulókért. Ezek közül mindenki kiválaszthatja a gyermeke számára legmegfelelőbbeket.
Természetes vágya minden embernek, hogy utódai számára a legjobb feltételeket biztosítsa, hogy széleskörű ismeretekkel indítsa el őket az élet útján. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha egy hosszabb távú nevelési stratégiába illesztve, bizalomteljes légkörben tudunk közös tervet készíteni gyermekünkkel.
Nem jó, ha erőt meghaladó a terhelés, de az sem, ha semmilyen elvárásunk sincs. Felelősek vagyunk gyermekeinkért, hiszen mi ismerjük a legjobban erősségeiket és gyengeségeiket. A választásnál ne a szülő álma, hanem a gyerek valós érdeke érvényesüljön!
A mai világban sokszor abba a hibába esnek a szülők, hogy csak praktikus, divatos, gyakorlatias ismeretekkel szeretnék gyermekeiket gazdagítani, de nem biztos, hogy kiegyensúlyozott, boldog, egészséges felnőttek lesznek majd ezektől. Az iskolában a gyermeket minden jó szándék ellenére elvonjuk az élettől, a legtöbb dolgot filézve és laboratóriumi körülmények között kapja, valóságos élethelyzetbe csak ritkán kerül. Pedig a gyermek lelke „egész-séges” életet kíván. Minden olyan tanórán kívüli elfoglaltság, ami a teljes életet teszi lehetővé a fiatalok számára, javasolt. Ugyanis tanulni életünk végéig lehet, de a személyiségünk ifjú korban alakul ki.
Természetesen minden család maga szabja meg élete ritmusát, de néhány szempontot szeretnék megemlíteni, melyeket a választás előtt érdemes mérlegelni:
Elengedhetetlen, hogy a családtagok megbeszéljék a lehetőségeket, és közös álláspontot alakítsanak ki. Fontos a gyermek akarata és motiváltsága, hiszen csak kedvvel lehet könnyen új ismeretekre, jártasságra szert tenni.
A legnagyobb kezdeti lendület is megtorpanhat, épp ezért célszerű már a kezdéskor megállapodni abban, hogy mennyi ideig várjuk el gyermekünktől a szakkörön való rendszeres megjelenést. Ezután újra le lehet ülni, és átgondolni az eltelt idő eseményeit, értékelni a fejlődést, s új „szerződést” kötni.
Ajánlatos olyan tevékenységeket válogatni egymás mellé, amelyben a lelki, fizikai és értelmi fejlődésre is lehetőség nyílik, ezáltal harmonikus személyiség formálódhat.
A gyerekek alapvető tevékenységi formája a játék: ez oldja a feszültséget és kreatívvá tesz. A tanulók előnyben részesítik a játékos módszerekre épített szakköröket, mivel ezeken nagyobb erőfeszítések nélkül, szinte észrevétlenül érnek el jó eredményeket.
A játék mellett mindannyiunk életének színtere és értelme a közösséghez tartozás. Komoly közösségteremtő erő rejlik azokban a szabadidős tevékenységekben, melyek együttes munkával érnek el eredményeket: ilyenek például a csapatjátékok, az énekkari, zenekari teljesítmények, és kiemelt helyen említeném a néptáncot, mely sokoldalúan fejleszti a mozgást, hallást, éneklést, miközben rendkívül nagy a közösségformáló ereje, és amely népünk hagyományaiból, közös gyökereinkből táplálkozik.
Utoljára, de nem utolsó sorban említem a hittant. S rögtön le is szögezném, hogy nem tartom szakkörnek, hanem minden vallásos szülő kötelességének.
Az otthoni hitbéli nevelés mellett a hitéletre készít fel: itt tanulják meg gyermekeink hitünk alapjait, tanításait, a vallásos erkölcsöt, miközben egy közösség, egyház részeivé válnak. Ne fogadjuk el azt a liberális állítást, hogy majd felnőtt korában eldönti az ifjú, hogy milyen felekezethez akar tartozni. Az, aki gyermekkorban nem nevelkedik vallásosan, annak a hit gyakorlása nem válik természetessé.
De hová járjon a gyerek hittanra? A rendszerváltozás óta Magyarországon az általános iskolákban és a középiskolák többségében is lehetőség nyílik hittantanulásra. Célszerű a lehetőséget kihasználni, mert ha nem vesszük igénybe, könnyen elsorvadhat. Előnye az iskolai hittanórának, hogy illeszkedik valamiképp a tanrendhez – egyházi iskolákban az órarendbe beépített és kötelező, állami és alapítványi iskolákban a tanítás elejére vagy végére teszik általában. Helyben van, s ismerős osztálytársak, iskolatársak vesznek részt a foglalkozásokon. Hátránya, hogy a gyerekek nem tudnak teljesen elvonatkoztatni az iskolai kötöttségektől.
A templomi hittan – főleg kisiskolás korban – nehezebben megszervezhető, általában szülői kíséretet igényel. Előnye azonban, hogy itt könnyebben megy végbe a közösséghez tartozás élménye, s iskolaváltáskor nem szakadnak meg az itteni kapcsolatok.
Nem mindegy, hogy a családtól távol töltött órákat hogyan használják fel gyermekeink. A körülöttünk lévő rohanó világban szorongásunk egyre nő, talán ezért fordulnak egyre többen a nevelés hagyományos, jól bevált hazai módszerei felé, s döntenek átgondoltan, nemcsak a pillanatnyi, felkapott, divatos oktatáspolitikai elvárások szerint.
Az 1996-os hittan kerettanterv jóváhagyása után az Országos Hitoktatásügyi Bizottság új hittankönyv sorozat megjelentetését szorgalmazta, de sajnos eddig még egyetlen új könyv sem készült el a sorozatból. Ugyanakkor a katolikus iskoláknak sürgősen szükségük volt új hittankönyvekre. Ezért határozták el a Győri Prohászka Ottokár Katolikus Közoktatási Központ hittanárai – Pusztai László és Őrfi Mária –, hogy az OHB kerettantervét figyelembe véve elkészítik saját 12 évfolyamos hittan tantervüket. Miután ez a Márton Áron Kiadó gondozásában 1998-ban nyomtatásban is megjelent, hozzáfogtak a tantervnek megfelelő új hittankönyvek kidolgozásához. Így készült el az ún. Pax hittankönyv-sorozat első 9 kötete, amelyek dr. Pápai Lajos püspök jóváhagyásával és ajánlásával jelentek meg, illetve jelennek meg az Új Ember Kiadó és a Márton Áron Kiadó gondozásában.
A Pax hittankönyv-sorozatnak évfolyamonkénti kötetei: 1. Isten gyermekei vagyunk (Keresztény alapismeretek); 2. Jézus tanítványai vagyunk (Jézus Krisztus az Isten Fia, a mi Megváltónk); 3. Jézussal találkozunk (A bűnbocsánatban és az Oltáriszentségben - Első szentgyónási és szentáldozási ismeretek); 4. Népem vagytok… (Ószövetségi olvasmányok); 5. A Katolikus Egyház istentisztelete (Liturgikus ismeretek); 6. Jézus Egyháza (Egyházfogalom, tanúságtevők az Egyház életéből); 7. Isten szól hozzánk (Biblikus hittan és szentségtan); 8. Szeresd az Istent! (Biblikus erkölcstan – Felkészülés a bérmálásra; 9. Ismerem enyéimet… (Egyháztörténelem). A 10. kötet: Hitünk szent misztériumai (Liturgikus dogmatika) kézirata már elkészült, megjelenése néhány héten belül várható. Előkészületben van a sorozat további két kötete is: 11. Így élünk mi, keresztények (Erkölcstan); 12. Istennek elkötelezve (Hiszem, értem és vallom).
A Pax hittankönyvek nem az OHB könyvei, de a ma kapható hittankönyvek közül ezek felelnek meg a legjobban az OHB által kidolgozott hittan kerettantervnek. Ezekben a könyvekben megtalálhatjuk a Magyar Katolikus Katekizmus kérdéseit és válaszait, amelyet az OHB a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezésének megfelelően – az 1993-ban magyarul is megjelent Katolikus Egyház Katekizmusa alapján – 1995-ben átdolgozott és kiadott.
A sorozat jellemzői: a hittananyagot témakörökre bontva dolgozzák fel, az egyes leckéket jól megválasztott alcímek teszik áttekinthetővé, a legfontosabb anyagra a megfelelő kiemelések hívják fel a figyelmünket, és a katekizmus kérdésekre a választ megtalálhatjuk már az egyes leckék anyagában és a témakörök összefoglalásában. A könyvsorozat valamennyi tagja a Bibliára alapozva fejti ki hitünk tanítását, idézve és utalva a megfelelő szentírási helyekre, amelyeknek a tanulók utána is nézhetnek. A könyvekben megtaláljuk a törzsanyagot tartalmazó leckéket és a különböző hasznos és fontos kiegészítéseket a leckéket követő olvasmányokban. Minden lecke felkínál megbeszélni való témákat, amelyek a hatékony interaktív tanítást segítik, ami elsősorban nem csupán hitoktatást jelent, hanem tudatos keresztény életre nevelést. Ezek a hittankönyvek jól tükrözik a hitoktatás egyre inkább hangoztatott katekumenális jellegét is, azaz az elsajátítandó tananyag közlése mellett a segítik a fiatalok Jézussal való személyes kapcsolatának kialakulását, személyes megtérését.
A Pax hittankönyv-sorozat, amely 12 osztályos katolikus iskolák számára készül, felvállalja, hogy a könyvben lehetőleg rövid legyen az olvasnivaló, de ebből következően feltételezi a rendszeres hittanári magyarázatot, az iskolai vagy plébániai hitoktatást, lehetőleg heti 2–2 órában.
A hittankönyvek közötti választásban remélhetőleg nem csupán az ár, hanem a megfelelő tartalom, a minőség fog dönteni. Ma bárki adhat ki hittankönyvet, ha van hozzá pénze és megkapja az egyházi jóváhagyást. Ez a jóváhagyás azonban csak a hittankönyv hittani-tartalmi megbízhatóságát garantálja, és nem a könyv pedagógiai-kateketikai minőségét. Ezért nem féltem a konkurenciától sem a Pax hittankönyv-sorozatot.
Rédly Elemér társszerző
