Beszélgetés Balla Barnabás atyával, a szentkúti pálos kolostor perjelével
A hit az örök élet záloga
Szerző: Szász András,
A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek működését a Szentszék 1308-ban hagyta jóvá. A rendet Boldog Özséb alapította, aki 1252-ben közösségbe gyűjtötte a Pilis hegységben élő remetéket, és szabályzatot készített számukra. A remeték közösségbe szervezése és a remete Szent Pálról elnevezett rend alapítása óta eltelt hétszázötven év történéseiről, valamint a hit fontosságáról és a mai társadalomban betöltött szerepéről Barnabás testvérrel, a pálosszentkúti kolostor vezetőjével beszélgettünk.
– A rend alapítása óta eltelt hét és fél évszázad során csodákban bővelkedő, nyugodt és meglehetősen hányatott időszakok váltották egymást. Mi az, amit feltétlenül érdemes kiemelnünk ebből a hosszú periódusból?
– A csodák sorát talán már az alapításnál kezdhetjük. Isten munkáját kell látnunk abban, hogy Boldog Özséb, a kanonok egyszer csak úgy határozott: leveti gazdagságát és hatalmát, és kivonul a rengetegbe vezekelni és imádkozni. Komoly fordulatot hozott rendünk életében az a momentum is, amikor Nagy Lajos király tizenhat márianosztrai pálost Lengyelországba küldött, hogy kolostort alapítsanak Czestochowában. Csak évszázadokkal később mutatkozott meg ennek a bölcs előrelátásnak a hasznossága, amikor a hazánkban komoly szorongattatásnak kitett rend tagjai ott, Czestochowában éltek tovább, hogy aztán a viharos időszak elmúltával visszatérjenek, és itthon is újra életre keltsék az özsébi remeteszellemiséget.
– A 17. századi nagy francia fizikus és vallásfilozófus, Blaise Pascal szerint csak kétféle ember él. Az egyik teljes szívvel szolgál az Istennek, a másik teljes szívből imádkozik hozzá, mert még nem ismeri.
– Az állítás első felével egyetértek, szerintem is kétféle ember él. A második felét viszont én úgy fogalmazom meg, hogy van, aki gondolkodik, s van, aki nem. A hívő ember a gondolkodók közé tartozik, mivel épp a gondolkodás segíti hozzá a hithez. Töprengései során döbben rá, tapasztalja meg a természetfelettit. Mert ahol az értelem úgymond kapitulál, ott a természetfeletti még zavartalanul működik az emberben. Ugyanakkor a nem gondolkodók sem egyformák. Vannak, akik szándékosan zárják el magukat a természetfelettitől, s inkább a napjainkban divatos okkult dolgokban keresik a magyarázatot. S hiába csalódnak, önmagukat is becsapva igyekeznek úgy tovább adni ezeket a dolgokat.
