Pázmány-konferencia az ELTE-n és a PPKE Hittudományi Karán
Közös örökség
Szerző: MK
Fotó: Bókay László
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetői elhatározták, hogy együtt is megemlékeznek az egyetemalapító Pázmány Péter esztergomi bíboros érsekről, és együtt ünneplik az általa alapított egyetem születésnapját. Május 12-én került sor a jubileumi év kiemelkedő ünnepére. Az ezen a napon megtartott konferencián a PPKE Hittudományi Karának díszdoktorává avatták Zenon Grocholewski bíborost.
Pázmány Péter 375 évvel ezelőtt, május 12-én írta alá a nagyszombati egyetem alapítólevelét. Az egyetem kezdetben bölcsészeti és teológiai karból állt, jogi kara 1667-ben, orvostudományi kara 1769-ben jött létre. 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Az intézmény 1784-ben került Pestre. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, amely önálló akadémia lett. A jogfolytonosság két szálon futott tovább. A hittudományi kar Központi Hittudományi Akadémia néven működött, megőrizve legalább az államilag elismert doktori cím adásának jogát. A kar épületébe az immár Eötvös Loránd Tudományegyetemnek nevezett intézmény Állam- és Jogtudományi Kara költözött. Az ELTE az 1635-ös alapítású intézmény jogfolytonos utódjának tekintette és tekinti magát. A Hittudományi Akadémia ugyancsak őrizte az egyetemi jogfolytonosságot, ami a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításával formálisan is keretet kapott. Így alakult ki a kettős egyetemi jogfolytonosság.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetői elhatározták, hogy együtt is kifejezik tiszteletüket az egyetemalapító Pázmány Péter esztergomi érsek személye előtt, és együtt ünneplik az általa alapított egyetem születésnapját. Május 12-én az ELTE és a PPKE a 375 éves központi jubileumi ünnepséget közös szenátusi üléssel kezdte az ELTE dísztermében. Az ünnepségen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, aki beszédében hangsúlyozta: az egyetemek célja eredetileg „teljes emberek” képzése volt, és ma is ez lenne a legfontosabb.
Erdő Péter bíboros beszédében többek között azt emelte ki, hogy a Pázmány Péter bíboros által alapított egyetem utódintézményeire két feladat vár: versenyképesen kell részt venniük a nemzetközi tudomány művelésében, illetve meg kell őrizniük és tovább kell fejleszteniük a nemzeti kultúrából azt, ami az egyetem hatáskörébe tartozik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ünneplése a Hittudományi Kar konferenciájával folytatódott, amelyet Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére címmel rendeztek. A konferenciát jelenlétével megtisztelte a Katolikus Nevelési Kongregáció prefektusa, Zenon Grocholewski bíboros, akit ez alkalommal a Hittudományi Kar díszdoktorává avattak. Jelen volt a konferencián Erdő Péter bíboros és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja. Ezen a napon nyílt meg az A Pázmány alapította 375 éves egyetem című kiállítás a Hittudományi Kar könyvtárában.
Magyarországon a máig folyamatosan működő egyetemek közül a legrégibb az 1635-ben Pázmány Péter által Nagyszombatban alapított egyetem.
Az idén 375. születésnapját ünneplő régi-új Pázmány Egyetem kiemelkedő szereplője nemcsak a hazai felsőoktatásnak, hanem – az intézményben folyó magas szintű oktató- és kutatómunkának köszönhetően – mind regionálisan, mind a széles nemzetközi tudományos környezetben elismert és kitüntetett helyet foglal el.
A jubileumi év alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sokszínűségét, széles spektrumát bemutató előadássorozatot is rendeztek, amelynek során bemutatkoztak az egyetem karai. E program keretében a közelmúltban az Információs Technológiai Karon került sor konferenciára Pázmány Péter tudományos gondolkodásának és századokon keresztül ható előrelátásának jegyében. Március 24-én a Jog- és Államtudományi Karon Pázmány hatása a magyar államiságra és jogra címmel tartottak előadássorozatot. Április 14-én a Bölcsészettudományi Karon Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra címmel folytatódott a megemlékezés, végül pedig május 12-én a Hittudományi Karon a Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére című konferenciával zárult.
