Cikkek listázása

Találkozás Nyéky Kálmán kaposszerdahelyi plébános atyával

Szolgálatról, katedráról, bioetikáról…

Szerző: Lőrincz Sándor

„Örülök, hogy a »Papság Éve« kapcsán közösen tudok gondol­kodni egyháziakkal és világiakkal a papi hivatás értelméről. Számomra a papság egyszerre szolgálat és vezetés. Egyszerre vagyok testvér és lelki atya. Igaz, néha nehéz összeegyeztetni a különböző szempon­tokat, ám a Szent­lélek hét ajándéka intenzíven segít a »megkülönböztetésben«” – Nyéky Kálmán atya vallott így hivatásáról. A fiatal plébános elmondta azt is: ma sajnos kevesen keresik a bölcsességet, jóllehet az értelem bölcsesség nélkül rosszra is használható. Kevesen kérnek taná­csot, pedig erősnek kellene lennünk ahhoz, hogy elfogadjuk mások javaslatát, ami esetleg ellenkezik a saját véleményünkkel. Sokan viszont azt gondolják: a tudomány kiszorítja Istent, holott az igazi tudós egy idő után felfedezi, hogy le kell borulnia a Teremtő nagysága előtt…

Kálmán atya egy ötgyermekes, fővárosi családban nevelkedett, és szülei példája nyomán – akik örömmel vállalták s taníttatták valamennyi gyermeküket –, ő is megtanulta, hogy küzdeni kell másokért. Amikor arról faggattam, a budapesti forgatag után milyen érzés a somogyi megyeszékhely közelében lévő kis település híveit pasztorálni, azt felelte: tisztában volt azzal, hogy misszióba jön Somogyba – kispaptoborzó levelében ugyanis szó szerint misszióba hívta őt egy újságcikken keresztül az akkor frissen kinevezett megyés püspök –, de itt még inkább megértette, mindenütt szeretetre vágyó emberek élnek, akiket lehet is szeretni. Ez a felismerés pedig új megvilágításba helyezte hittel és hűséggel végzett szolgálatát…

Nyéky Kálmánt tíz éve történelmi „díszletek” között, a somogyvári bencés apátság romegyüttesének ölelésében, szabadtéri misén szentelte pappá Balás Béla kaposvári megyés püspök. A Szent Imre-templomban töltötte káplánéveit, innen Rómába, az Örök Városba vezetett az út; a Lateráni Egyetemen tanult bioetikát és családteológiát. A világegyház szívéből három év múlva érkezett vissza egyházmegyéjébe, ekkor két évig Balatonendrédre, a csipkeverésről híres település plébániájára szólt a dispozíció, majd Kaposszerdahelyre került. Jelenleg doktori disszertációján is dolgozik, amit családteológiából ír.

– Nagy ajándék a Szentlélek jelenléte Jézussal való kapcsolatomban – jegyezte meg Kálmán atya, az Emmánuel Közösség papja. – Emmánuel azt jelenti: Velünk az Isten. Nekünk pedig kötelességünk elmondani mindenkinek, hogy veled és velem, tehát velünk van a köztünk élő Isten.

Ezt hirdeti, igaz, más szavakkal, a katedrán is, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi, informatikai és bölcsészettudományi karán tanít bioetikát. Hallgatóinak az élet szeretetéről, tiszteletéről, a szenvedés szükségességéről és értelméről beszél.

Korábban sokszor tartott gyermek-lelkigyakorlatot, bábszínházat kicsiknek, melyben Riska tehén, a kesztyűbáb volt a főszereplő, de ma is tart családos missziós miséket Szennában, a skanzenjéről híres, szép zselici faluban. Emellett többször szervezett a katolikus gimnáziumban, illetve plébániáján hittanos nyári tábort, melyet ki másról, ha nem Riskáról nevezett volna el Riska Tábornak.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>