Megfontolások az Európai Parlamenti választás előtt
A családoknak is érdeke a megfelelő képviselet
Szerző: Körössy László
Magyarország érdekeinek hatékony képviselete, hazánk kedvező nemzetközi pozíciója és megítélése – fontos, általános szempontok, amelyeket a június 7-én sorra kerülő hazai európai parlamenti (EP) választás során szem előtt kell tartanunk, amikor az EU állampolgáraiként öt év után ismét arról döntünk, hogy kik képviseljenek bennünket az Európai Parlamentben. Lejárt ugyanis az EP ötéves mandátuma. AZ EU-ban tehát idén minden tagállam választ.
Magyarországon az EP-képviselőket az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló (2003. évi CXIII.) törvény alapján választjuk. E szerint a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat. A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra. Vagyis a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazatok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártoknak előre meg kell határozniuk a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ez alapján jutnak mandátumhoz. (A képviselők politikai hovatartozásuk szerint ülnek az Európai Parlamentben, munkájukat frakciókban egyeztetett álláspontok alapján végzik.)A törvény alapján két vagy több párt közös listát is állíthat, listaállításhoz legalább húszezer ember aláírással hitelesített ajánlása szükséges.
Az öt évvel ezelőtti választáshoz képest idén újdonság, hogy január 30-ára elkészült az Európai Parlament választási honlapja (www.europarl.europa.eu/elections2009). Ezen belül a magyar választási rendszerről, az előző választás eredményéről és a magyar EP-képviselőkről is olvashatunk.
