Szent László-napok „palackba zárt napsugárral”
Újjáélednek Somogyvár megszentelt kövei
Szerző: Lőrincz Sándor
Fotó: Hetesi Zoltán
Jó magyarnak lenni Somogyváron. A bencés apátság romegyüttese szinte vonz bennünket a Kupavárhegyre, amely az ország harmadik történelmi emlékhelye. Somogyvár hajdanán a megye szék- és hitelesítő helye volt, és levéltár is működött itt. A román stílusú bazilikát és a monostort Szent László király emeltette Szent Egyed tiszteletére 1091-ben. Első nyughelye is itt volt a lovagkirálynak, aki a Kaposvári Egyházmegye védőszentje, s a szent király csontereklyéje is megtalálható itt. A közelmúltban épült kilátón nemzetiszín lobogót lenget a pajkos tavaszi szél. Különösen szép panoráma nyílik a tájra. A régiek mesélték: valamikor idáig ért a Balaton.
Szent László és Koppány földje ismét premier plánba került, hiszen a Parlament Gobelin termében Gerard Larcher, a francia szenátus elnöke némi diplomáciai közbenjárást követően a bencés apátság alapítóleveléről készült feljegyzés másolatát átadta Móring József Attila fideszes országgyűlési képviselőnek, az 1900 lelkes somogyi település polgármesterének.
Az apátság alapítólevele egyébként nem maradt fenn; vélhetően Somogyváron volt az eredeti, ám nyoma veszett. Odilo apát utólagos feljegyzésében azonban olvashatjuk: „Pannóniában, az Úr megtestesülésének 1091. esztendejében, a dicsően uralkodó László nevű király idejében az Egyház egy királyi apátsággal gyarapodott. Azt a szent helyet pedig, amelyet Isten szeplőtlen anyaszentegyháza részére kiválasztott, Simichnek nevezik, amely egy az ország legelőkelőbb városai közül.” Az eredetileg latinul írt szövegben, amely csaknem ezer éve született, arról is szó esik, hogy „bárki legyen is a somogyi apát, az igaz és élete végéig megtartandó engedelmességet fogadjon a Flávián völgyében lévő Szent Egyed monostor – ez a franciaországi Saint Gilles-ben van – apátjának.” A lovagkirály ugyanis a somogyvári bencés apátságba Franciaországból hozatott szerzeteseket, akik 1091-től 1205-ig csak francia apátot választhattak.
Az Odilo apát feljegyzéséről készült másolatot a somogyvári polgármesteri hivatalban helyezték el. Móring József Attila elmondta: felemelő érzés volt kézben tartania e különleges ereklyét, hiszen írásos bizonyíték utal arra, hogy Európa nyugati felén ezer éve is súlya volt Somogyvárnak; francia vezető politikusok is számon tartották. A polgármester azt tervezi, még az ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal felelevenítik a kapcsolatot Saint Gilles-lel.
Móring József Attila szerint nem véletlen, hogy az alapítólevél-másolatot most kapták meg, amikor meglehetősen mély morális és gazdasági válságban van az ország. Szent László a maga korában szigorú törvényekkel büntette a magántulajdon elleni vétségeket, s megerősödést csak a belső rend megteremtésével és a kereszténység eszközeivel érhetett el. A belső rend és a kereszténység hiányzik ma leginkább. Mennyivel másként élhetnénk, ha valamennyi politikusunknak zsinórmértéke lenne a Biblia…
A település önkormányzata régóta dolgozik azon, hogy a somogyvári bencés apátság romegyüttese minél több látogatót vonzzon. A Kupavárhegy, ahol Szent László királyt először eltemették, majd „istenítélet” folytán koporsója Nagyvárad felé indult el, ma is lenyűgöző látványt kínál. Levendula szegélyezte sétányok „vezetik” a turistát, ám az itt feltárt régészeti emlékeknek csak egy töredéke látható helyben. A Somogy megyei múzeum raktárában lapulnak – jobb sorsra várva.
Grandiózus tervekből azonban nincs hiány. Ezt erősítette meg a polgármester, a parlament jegyzője, aki a somogyvári egyházközség kántora. Odilo apát feljegyzését – ami az alapítólevélről készült – a párizsi Nemzeti Levéltárban őrzik. Ha megkapják az eredeti ereklyét, akkor azt vélhetően a Somogy Megyei Levéltárban helyezik el. A múzeumi raktárban porosodó leletek jelentősebb része pedig az elképzelések szerint kikerül majd ide, Somogyvárra.
Mint megtudtuk: egymilliárd forintos támogatásból folytatódhatnának a feltárások. Megépülhetne az ispáni várfal egy része – az eredetinél rövidebb szakaszon, és alacsonyabban ugyan, de így is jelezve a helyét. Szabadtéri színház várná az érdeklődőket, akik szakrális helyszínen, történelmi díszletek között szeretnének szórakozni, s létesülne egy méltó fogadóépület is, amelyben 21. századi technikával ellátott kiállítóhely adna ízelítőt a gazdag régészeti anyagból. Díszkivilágításról is álmodnak, mint ahogy a jelenleginél nagyobb Szent László szoborról is, amely lovon ülve ábrázolná a lovagkirályt. A most álló Lebó Ferenc-alkotást a tervek szerint a faluban helyeznék el.
A polgármester úgy véli: az első ütem megvalósulhatna 600 millió forintból – erre a közeljövőben adnak be pályázatot –, s így folytatódna a sáncárok kitisztítása, egy függőhíd visszaépítése az eredeti helyére. A falkonzerválás és a vízelvezetés is elodázhatatlan feladat, hiszen felbecsülhetetlen érték megmentéséről, védelméről van szó.
Az ódon várfalak, a hely kisugárzása eddig is sokakat vonzott. A néhány éve épített kilátóról valóban gyönyörű a panoráma, s ha az ember vállalja a lépcsőket, végtelen szabadság keríti hatalmába. Tér és idő összemosódik; az itt és most a fontos, ám óhatatlanul eltűnődik azon is: mi lett szent királyunk országával. Balás Béla kaposvári püspök szerint Szent László király hitben, jellemben, magyarságban egyaránt irányfény. Fontos, hogy ebben az eleven, mozgékony korban a magyar állam ne engedje a történelmi tudatot mindenféle divatos irányzatokkal és könyvsikerekkel megzavarni.
A honatya-polgármester is erre szegődött. Szakrális és világi rendezvényekkel évek óta megrendezik a Szent László-napok programsorát – így lesz ez június végén is –, amelyen óriási tömeg hömpölyög; tavaly nyáron pedig a köztisztviselők zarándoklata tovább gazdagította a kulturális, művészeti, egyházi események számát.
Ilyenkor még inkább érzékelhető, hogy van élet Somogyváron. Gyermekkora kedves falujában családi vállalkozásban két éve működteti a Kiskupa Csárdát Vivert János, aki nagynénjénél töltötte a nyarakat. A szépen felújított étterem alatt működik a Szent István Pincészet. A Széchenyi uraság által az 1800-as évek közepén épített, 54 méteres pincében nemes nedűk érnek. Harmincöt 220 literes hordó sorakozik a falak mellett. Nyolcféle bora közül az Irsai Olivérre a legbüszkébb a szőlősgazda, aki családi vállalkozásban mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozik. Mint megjegyezte, kevesen készítik ezt az illatos bort. Ő viszont ragaszkodik hozzá, hiszen első helyezést kapott egy országos borversenyen. Vagy három tucat oklevél és érem bizonyítja: jó kezekben vannak a szőlőültetvények, de azért rendre kikéri Nemes Sándor, a balatonboglári borkombinát egykori igazgatójának szaktanácsát.
Szép a kilátás a Kiskupa zárt teraszáról is, ahova a bencés romok megtekintése után mindenképpen érdemes betérni. Az ízes étkek, az élő zene és az „üvegbe zárt napsugár”, a poharakban aranyló nedű tovább oldja a nyelvet…
A polgármester abban bízik, hogy az idegenforgalom, a kulturális élet fellendülése mellett elindulhat a település gazdasági megerősödése is. Már letelepülőben van egy repülőgépgyártó cég, amelyet vélhetően újabb követ.
Ungvárszki Imre 12 éve pasztorálja a híveket; Pamuk és Somogysámson is hozzá tartozik. Csaknem száz gyereknek oktat hittant, akik közül tizenketten most voltak elsőáldozók. Az őszi bérmálásra huszonnyolcan készülnek; s van egy felnőtt csoportja is. A plébános örül, hogy történelmi vidéken szolgálhat, mint ahogy annak is, hogy tovább erősödik a Szent „László-kultusz”.
A polgármester azt is elmondta: a Műemlékek Nemzeti Gondnokságától nyert 9 millió forintnak köszönhetően két évtizednyi szünet után dr. Bakay Kornél a közelmúltban folytathatta az ásatást, és a feltételezések szerint ókori, bronzkori leletek is lapulnak még a földben.
Arra a kérdésre, hogy ha megvalósulnak e valóban attraktív elképzelések, milyen szerep jut Somogyvárnak – amelynek romegyüttesét az elsők között ismerte el Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címmel a Somogy Megyei közgyűlés –, a település első embere így válaszolt:
– Az a legfontosabb, hogy Somogyvár mint a magyar történelem egyik kiemelkedő helyszíne méltó helyet foglaljon el az emberek tudatában. Így majd sokan ellátogatnak hozzánk, hogy átérezzék azt a lelki élményt, amelyet magában rejt e hely. Különösön találkozás, történelmi, szakrális és lelki töltekezés vár arra, aki ellátogat Szent László és Koppány földjére.
