A Pécsi Egyházmegye megalapításának története
Szent gyökerek
Szerző: Fazekas Orsolya
Szent Pál apostol mondja: „Ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is” (Róm 11,16). Most, amikor a Pécsi Egyházmegye ezer éves alapításának ünnepére készülünk, ezekre a szent gyökerekre emlékezünk. Emlékezünk, mert, ahogy mondani szokták, az emlékezet tartja össze a világot. S csak az élő emlékezés adhat a népeknek és a családoknak olyan erőt, amely legyőzi a mulandóságot s a szent ágakat mindig tördelő történelmi viharokat. Más szavakkal: csak a múlt kincseit a jelenben életté váltva építhetünk maradandó jövőt. A múltját nem becsülő nemzedéknek nem lehet biztos jövője.
Rövid áttekintésünkben a Pécsi Egyházmegye megalapításának történetét adjuk közre.
A magyar egyházszervezet kiépítése párhuzamosan folyt az ország területének egyesítésével, ezért az intézményrendszer kialakítása több szakaszra bontható. 1009-ig létesült az Egri, a Kalocsai és a Pécsi Egyházmegye. Pécsre az ókeresztény hagyomány és emlékek miatt esett a választás. Az egyházmegye alapítólevele nem maradt fenn eredeti formájában, szövegét egy 1404-ben készült átirat őrizte meg. Ebből az okiratból tudjuk napra pontosan, hogy 1009. augusztus 23-án nyert szentesítést a királyi akarat, vagyis e napon hozta létre Szent István király a Pécsi Egyházmegyét.
Első püspöke, Bonipert külföldről érkezett, és 1036-ig állt egyházmegyéje élén, ekkor ugyanis Szent Mór vette át a püspökség irányítását. Magyarországon a kereszténység terjedésével egy időben jöttek létre az első kolostorok. A szerzetesek aktívan részt vettek a magyar térítés nagy munkájában, ők biztosították az újonnan létrehozott egyházmegyék papságát, tehát a kolostorok az első hazai papnevelő intézetek voltak.
Boldog Mór püspök legfontosabb tevékenysége a keresztelés és a prédikálás volt. Püspöksége idején nagy iramban indult meg a templomépítés az egész egyházmegye területén.
A magyarországi román stílusú építészet egyik legszebb emléke a pécsi székesegyház, melyet 1064-ben tűzvész pusztított el. A 12. század elején készülhetett a ma is álló, oszlopokkal tagolt és boltozott altemplom és a háromhajós székesegyház.
Koppenbachi Vilmos püspök az egyházmegye, sőt az ország határain is túlmutató legjelentősebb tette a pécsi egyetem megalapítása volt, amelynek ő volt az első kancellárja. 1367. szeptember 1-jén az itáliai Viterbo városában állította ki V. Orbán pápa kancelláriája a pécsi egyetem alapítólevelét.
A 15. század elöljáróságai közül Csezmicei János, ismertebb humanista nevén Janus Pannonius érdemel elsősorban említést, ő 1459-től viselte a püspöki méltóságot. Európa-hírű költő volt, fontosnak tartotta, hogy Pécsett (is) szellemi légkört alakítson ki.
A középkorban Pécs nemcsak igazgatási központja volt az egyházmegyének, hanem komoly kultuszközpont szerepét is betöltötte. Itt volt a székesegyház, az egyházmegye főtemploma, a püspöki liturgiák színhelye. Benne 24 oltár állt, továbbá itt volt Szent Mór és Péter király sírja is.
1543-ban Pécs elfoglalásával megszűnt az egyházi igazgatás. Az egyházmegye teljes területe a török hódoltság része lett. A török tiltotta a körmeneteket, a harangozást, a templomokra súlyos adót vetett ki, a papokat sokszor üldözte és bántalmazta. A század végére a katolikus vallás szinte megszűnt az egyházmegye területén.
A török utáni újjáépítés évtizedeiben Radanay Mátyás Ignác zalavári apát 1687-ben kapta meg a pécsi püspöki kinevezését Lipót királytól. Nagy buzgósággal és eredménnyel térítette a protestánsokat. Püspökségének ideje az egyházszervezet újjáépítésének kezdete.
Klimo György pécsi püspök sokirányú kulturális tevékenysége közül a legnagyobb az általa létesített és ma is megtekinthető püspöki könyvtár, amelyet 1774-ben az országban elsőként tett nyilvánossá.
A reformkor és szabadságharc időszakához Szepesy Ignác püspök neve kapcsolódik. Egyik legjelentősebb vállalkozása az új, magyar nyelvű Biblia kiadása volt. A reformkor nagy kérdése a magyar nyelv államnyelvé tétele volt. Szepesy püspök szólalt fel először magyar nyelven az országgyűlés felsőházában 1825-ben. Bevezette a magyar nyelvű anyakönyvezést, jelentős tudományos tevékenységet végzett, jeles egyházi íróként és szónokként tartotta számon a közvélemény.
Halála után Szepesyt Scitovszky János püspök követte, aki elődjéhez hasonlóan nagy gonddal fordult az oktatás felé. Mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatta az ekkor meginduló kisdedóvót. Gondja volt az iskolán kívüli ifjúság nevelésére is, az ő törekvése nyomán honosodott meg a Kolping Egyesület Magyarországon.
Az 1848-as forradalom és az azt követő alkotmányos átalakulás az Egyházat is alapjában érintette, hiszen már a márciusi ifjak is követelték a teljes polgári és vallási egyenlőséget.
A millenniumtól a szerb megszállás végéig Hetyey Sámuel püspök neve érdemel említést. Rövid püspöksége alatt a legtöbbet egyházmegyéje katolikus oktatásügyének fejlesztéséért tette. 1900-ban hozta létre a nehéz körülmények között élő, de jól tanuló középiskolás fiúk számára a Püspöki Tápintézetet. Zichy Gyula püspöksége alatt bontakozott ki a katolikus megújulás, és tört ki az I. világháború, amely nem csak hazánkra, hanem egyházmegyénk további életére is nagy hatással volt. Zichy püspök tervei között szerepelt, hogy a jezsuita rendet visszatelepíti a városba, gimnázium és internátus vezetését bízva rájuk.
A vesztes háborút követően az elcsatolt területeken lévő egyetemeket a trianoni országba helyezték át, így Pozsonyból Pécsre költözött az Erzsébet Tudományegyetem. A költöző egyetemnek szinte a semmiből kellett mindent újra kezdenie, sőt 65 000 kötetes gazdag könyvtárát is Pozsonyban kellett hagynia.
A 20. században még számos püspöki tevékenység szót érdemelne, azonban erre egy hosszabb tanulmány kínálhatna csak lehetőséget. De talán az előző sorokból is kitűnik elődeink munkássága, értékteremtése.
Nekünk jutott feladatul, hogy a megteremtett értékeket ápoljuk, védjük és továbbadjuk.
Egyházmegyénk millenniumi ünnepségsorozata 2009. augusztus 19-tól 23-ig lesz. A hálaadó millenniumi szentmise időpontja: augusztus 23., 11 óra. Ugyanezen a napon este szabadtéri koncertet tartunk, ahol Mahler: Ezrek szimfóniája csendül fel Magyarország legnevesebb kórusainak és zenekarainak előadásában. Mindenkit nagy szeretettel várunk.
