A Pécsi Egyházmegye megalapításának története
Szent gyökerek
Szerző: Fazekas Orsolya
Szent Pál apostol mondja: „Ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is” (Róm 11,16). Most, amikor a Pécsi Egyházmegye ezer éves alapításának ünnepére készülünk, ezekre a szent gyökerekre emlékezünk. Emlékezünk, mert, ahogy mondani szokták, az emlékezet tartja össze a világot. S csak az élő emlékezés adhat a népeknek és a családoknak olyan erőt, amely legyőzi a mulandóságot s a szent ágakat mindig tördelő történelmi viharokat. Más szavakkal: csak a múlt kincseit a jelenben életté váltva építhetünk maradandó jövőt. A múltját nem becsülő nemzedéknek nem lehet biztos jövője.
Rövid áttekintésünkben a Pécsi Egyházmegye megalapításának történetét adjuk közre.
A magyar egyházszervezet kiépítése párhuzamosan folyt az ország területének egyesítésével, ezért az intézményrendszer kialakítása több szakaszra bontható. 1009-ig létesült az Egri, a Kalocsai és a Pécsi Egyházmegye. Pécsre az ókeresztény hagyomány és emlékek miatt esett a választás. Az egyházmegye alapítólevele nem maradt fenn eredeti formájában, szövegét egy 1404-ben készült átirat őrizte meg. Ebből az okiratból tudjuk napra pontosan, hogy 1009. augusztus 23-án nyert szentesítést a királyi akarat, vagyis e napon hozta létre Szent István király a Pécsi Egyházmegyét.
Első püspöke, Bonipert külföldről érkezett, és 1036-ig állt egyházmegyéje élén, ekkor ugyanis Szent Mór vette át a püspökség irányítását. Magyarországon a kereszténység terjedésével egy időben jöttek létre az első kolostorok. A szerzetesek aktívan részt vettek a magyar térítés nagy munkájában, ők biztosították az újonnan létrehozott egyházmegyék papságát, tehát a kolostorok az első hazai papnevelő intézetek voltak.
Boldog Mór püspök legfontosabb tevékenysége a keresztelés és a prédikálás volt. Püspöksége idején nagy iramban indult meg a templomépítés az egész egyházmegye területén.
A magyarországi román stílusú építészet egyik legszebb emléke a pécsi székesegyház, melyet 1064-ben tűzvész pusztított el. A 12. század elején készülhetett a ma is álló, oszlopokkal tagolt és boltozott altemplom és a háromhajós székesegyház.
Koppenbachi Vilmos püspök az egyházmegye, sőt az ország határain is túlmutató legjelentősebb tette a pécsi egyetem megalapítása volt, amelynek ő volt az első kancellárja. 1367. szeptember 1-jén az itáliai Viterbo városában állította ki V. Orbán pápa kancelláriája a pécsi egyetem alapítólevelét.
A 15. század elöljáróságai közül Csezmicei János, ismertebb humanista nevén Janus Pannonius érdemel elsősorban említést, ő 1459-től viselte a püspöki méltóságot. Európa-hírű költő volt, fontosnak tartotta, hogy Pécsett (is) szellemi légkört alakítson ki.
A középkorban Pécs nemcsak igazgatási központja volt az egyházmegyének, hanem komoly kultuszközpont szerepét is betöltötte. Itt volt a székesegyház, az egyházmegye főtemploma, a püspöki liturgiák színhelye. Benne 24 oltár állt, továbbá itt volt Szent Mór és Péter király sírja is.
