Cikkek listázása

Mécs László tisztelete a felvidéki Nagykaposon

Tüzeket gyújt még ma is

Szerző: Budai Éva

Fotó: Budai Éva

Mécs László a Felvidék fia, Hernád­szent­istvánon született 1895-ben. Szerzetesként és költőként is égi küldetést teljesített. Nemcsak lírai igazságokat fogalmazott meg, hanem evangéliumi fényt, üzenetet is közvetített verseivel. Nem ismert mértéket, fáradságot, csakhogy vágya teljesülhessen: Istent szolgálhassa minden mozdulatával, gondolatával. S e vágyból születtek költeményei, amelyeket lelkesedve hallgattak az emberek, amelyek tüzet gyújtottak szívükben a történelem éjszakájában. Mécs László maradandót alkotott költészetével. Amit leírt életében, ma is hiteles és aktuális. Ezért lehet méltán büszke rá nemzetünk is, Egyházunk is, és vehetünk róla példát mi, mai magyarok is.

Hagyományápolás az Ung és a Latorca mentén

Pásztor Zoltán, a Kassai Egyházmegye püspöki helynöke méltatta ekként Mécs László szerepét a felvidéki magyarság életében a történelmi-irodalmi kincsekben, szellemi-lelki emlékekben, történelmi példaképekben gazdag hajdani Ung megye egyik aprócska városában, Nagykaposon nemrégiben. Mécs László, a premontrei szerzetes-költő 1920-tól 1930-ig e település plébánosa volt, s kezdettől nagy tisztelet övezte az itt élők közösségében. Születésének 110. évfordulója (2005) óta minden esztendőben megemlékeznek róla a nyári hónapokban, ugyanis 1930-ban ez idő tájt kellett a híveknek megválniuk kedves papjuktól, akit püspöke Nagykaposról Királyhelmecre helyezett. A magyar közösség a templomban emléktáblát állított Mécs László tiszteletére születésének 90. évfordulóján, a templom előtt pedig szobrot emeltek neki, a jól ismert Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld című verse nyomán egy rózsakert közepén.

Rákóczi, Zrínyi Ilona, Dobó történelmileg megszentelt földjén ez a kisváros Mécs László mellett Erdélyi János, a híres polihisztor emlékét is őrzi, aki itt született, s akinek nevét viseli a település magyar óvodája és iskolája. Nagykapost ma szlovákul Velké Kapusany néven jelzik a térképek (2001-ben 9760 lakosából 5561-en vallották itt magyarnak magukat). Szent Miklós patrociniumát viselő temploma a 14. században épült, s ez később a reformátusoké lett. Plébániatemplomát, mely ma is szép számú katolikusnak szakrális-spirituális és nyelvi otthona, a premontreiek alapították Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok tiszteletére 1816-ban.

Az idei emléknapoknak – melyeket augusztus 16-án és 17-én rendeztek meg – különös aktualitást adott, hogy a jeles hitszónok és költő harminc éve hunyt el. Isten házában szakrális sugárzású énekes-verses-zenés esti ünnepség kezdődött a helyi általános és középiskola növendékeinek és az épp akkor záródó felvidéki karnagyképző tábor alkalmi kórusának egyházzenei hangversenyével. Megható volt fiatalok lelkes tolmácsolásában hallgatni Mécs László szívdobogtató verseit (A kirándulás elmaradt, A lecke, A királyfi három bánata, Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld…), s megtapasztalni – már ki tudja, hányadszor –, hogy a hazaszeretet, a helytállás igazi apostolai a határokon túli nemzetrészeken, a végeken, a nemzet őrséghelyein élnek és küzdenek elszántan, áldozattal a magyarság nyelvi és nemzeti megmaradásáért.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>