Tárkányi Ákos demográfus a népesedési válságról

Családok – valahol Európában

Szerző: Szalontai Anikó

Fotó: Szalontai Anikó

1970-ben, néhány évvel a hazánkban, illetve Európában tapasztalható negatív népesedési változások megindulása után Kováts Zoltán történész, történeti demográfus hívta fel a figyelmet e tendenciák várható következményeire, Magyarországon talán elsőként. A Magyar Családokért a Megmaradásért Közhasznú Alapítvány október 15-én konferenciát szervezett Kováts Zoltán emlékére, amelyen e ma már nemcsak a statisztikákon érzékelhető problémát a filozófia, a szociológia és a közgazdaságtan oldaláról is megvizsgálták. A népesedési változások Európán végigvonuló folyamatát, illetve a családpolitika lehetséges megoldási eszközeit Tárkányi Ákos szociálpolitikus, demográfus mutatta be a szegedi rendezvényen.

Bár a fejlett országok népességének csökkenését, illetve elöregedését okozó folyamatok gyökerei régebbre nyúlnak vissza, az az „új demográfiai korszak”, amelyre nemcsak a születések számának csökkenése, hanem a házassággal kapcsolatos magatartás megváltozása is jellemző, az 1960-as években kezdődött – mutatott rá Tárkányi Ákos. Nőtt a válások száma, miközben csökkent a házasságkötéseké, emelkedett a házasságon kívüli együttélések, a házasságon kívül született gyermekek és az egyedül élő szülők által nevelt gyermekek aránya, valamint gyakoribbá vált a gyermektelenség is.

Körülbelül az utolsó két évtizedben az európai országokban már átlagosan stagnál – esetleg mérsékelten csökken vagy nő – a termékenység, illetve a házasodás aránya. Ám a jelenlegi előrejelzések szerint a legtöbb országban így is 15-35%-kal a reprodukcióhoz szükséges érték alatta marad a termékenység.

A statisztikai adatokat vizsgálva megfigyelhető egy tendencia: először a termékenység csökkent jelentősen az 1965-75-ös időszakban. Kis időbeli eltolódással ezt a házasságkötések számának csökkenése követte. A házasságon kívüli szülések aránya főként ezt követően, az 1980-1995-ös időszakban nőtt magasra. Végül a válások arányának növekedése következett be. Kisebb-nagyobb különbségekkel ugyanez figyelhető meg minden fejlett országban – mondta az előadó.

A labilis párkapcsolatok következményei

Nemcsak az alacsony termékenységnek, hanem a párkapcsolatok labilisabbá válásának is vannak negatív következményei. A válás olyan maradandó pszichés károsodást okoz a gyermekeknek, amelynek a negatív hatása még felnőttkorban is kimutatható. A szülők ezt megelőző rossz kapcsolata is negatív hatással lehet a gyermekekre, a gyermekeit egyedül nevelő szülő pedig a válás és az ezt megelőző párkapcsolati konfliktusok következtében fellépő lelki sérülései, torzulásai miatt esetleg nem tudja megfelelően nevelni gyermekeit.

Egy vizsgálat kimutatta, hogy a két szülő által, ép családban nevelt tizenévesek között jóval ritkább az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás, mint a csonka családban neveltek között. Az egy szülő által nevelt fiúk nagyobb eséllyel követnek el törvénybe ütköző tettet. Mindemellett a csonka családok jelensége a gyermekek szegénységét növelő egyik legfontosabb tényező.

Magyarország az európai országok között is igen rossz helyen áll mind a termékenység, mind a házasságkötések aránya tekintetében, annak ellenére, hogy a magyar családpolitikai rendszer jónak mondható – tette hozzá Tárkányi Ákos.

A teljes cikk >>>

> Cikk nyomtatása > Küldje el e-mailben

2010. június
Tartalom >>>