Interjú Kürnyek Róbert atyával
A Szentírás a liturgiában
Szerző: Horváth István Sándor
Fotó: Horváth István Sándor
– Nem létezik liturgia a Szentírás olvasása nélkül. Nemcsak a szentmisében és a zsolozsmában olvassuk a bibliai szövegeket nap mint nap, hanem a szentségek ünneplésének is kihagyhatatlan része Isten igéjének olvasása és magyarázata. Természetesen mindig az adott szentségnek megfelelő szakaszokat adja elénk Egyházunk, amelyek nem csupán a látható jelekkel hozhatók összhangba, hanem a láthatatlan történésekkel is. Ezért olvashatunk kereszteléskor Jézus megkeresztelkedéséről, de az istengyermekség kegyelméről is, valamint bérmáláskor a tüzes lángnyelvek alakjában érkező Szentlélekről, de a Léleknek a szívünkbe való kiáradásáról is.
Mindez persze nemcsak azon szentségek ünneplésére vonatkozik, amelyekben szentmise keretében részesülünk, hanem a szentmisén kívüli szentségekre is. Még a bűnbocsánat szentségéhez is hozzátartozik Isten igéjének olvasása, bár legtöbbször ez – mivel fakultatív – sajnos kimarad.
– A szentmiséről talán külön is érdemes elgondolkoznunk, hiszen itt szorosan kapcsolódik az Ige liturgiája az Eucharisztia liturgiájához.
– A Sacrosanctum Concilium kezdetű zsinati dokumentum írja: „Krisztus mindig jelen van Egyházában, kiváltképpen a liturgikus cselekményekben. Jelen van a szentmise áldozatában, mind a papi szolga személyében, (…) mind, s leginkább, az eucharisztikus színek alatt. (…) Jelen van igéjében, mert Ő maga beszél, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül amikor könyörög és zsoltároz az Egyház, Ő van jelen.” Krisztus jelenlétének valóságára vonatkoztatva a zsinat nem tesz különbséget Krisztusnak az Eucharisztiában és Isten igéjében való jelenléte között. Mind a kettő ugyanolyan valóságos. Azonban míg az Eucharisztiában materiálisan is jelen van Krisztus, addig a liturgia evangéliumos könyvében csak szimbolikusan. A jelenlét tehát ugyanolyan valóságos, de más módon valósul meg. A kétféle jelenlét így elválaszthatatlanul összetartozik.
A liturgiában a szentírási szakaszokat nem csupán felolvassák, azok aktualizálódnak is. A liturgikus környezet vagy akár egy-egy konkrét ünnep meghatározza a szentírási szakasz értelmét. Zakeus történetét például Lukács evangéliumában találjuk meg. Lukács fontos célja volt evangéliuma szerkesztése során, hogy Isten emberekhez lehajló irgalmasságáról beszéljen. Így ennek a történetnek is ez áll a középpontjában. Ha azonban egy templomszentelési liturgiába helyezzük ezt a szöveget, máris új hangsúlyt kap az egész történet, és a „ma a te házadban kell megszállnom” válik központi témává, vagyis Istennek az emberek közötti lakozása. Egyrészt tehát így aktualizálódik egy-egy szentírási szakasz a liturgiában.
Másfelől pedig ki ne tapasztalta volna, hogy például a szentmisében az olvasmányokat hallgatva Isten megnyitotta a szívét és az értelmét, és megoldást talált élete egy nehéz kérdésére vagy éppen egy nagyon jó elhatározásra indította. Isten igéjének hallgatása előkészíti lelkünket a Krisztussal való egyesülésre, mely a szentáldozásban történik. Így a Jóisten folytonosan alakítja és formálja lelkünket Igéje által, hogy mi magunk is Krisztushoz mindinkább hasonlóvá akarjunk válni.
– Milyen liturgikus elemek hangsúlyozzák a Szentírás fontosságát?