Cikkek listázása

Lourdes mély és gazdag üzenete

Szolgálat Mária iskolájában

Szerző: b.z.

Az Egyház 1854. december 8-án az Ineffabilis Deus kezdetű bullájával hirdette ki a szeplőtelen fogantatás dogmáját. A Szűzanya négy évvel később, 1858. február 11-e és július 16-a között tizennyolc alkalommal jelent meg a dél-franciaországi Lourdes-ban egy pásztorlánynak, Soubirous Bernadettnek, akinek úgy mutatkozott be, mint a Szeplőtelen Fogantatás. A jelenések helyszínén csodálatos gyógyulások történtek és történnek azóta is. Az Egyház már négy évvel később, 1862-ben hivatalosan hitelesítette a jelenéseket és azok üzenetét. Az első jelenés napját II. János Pál pápa a betegek napjává nyilvánította.
A jubileumi évet a lourdes-i egyház nemcsak megemlékezésekkel szeretné megülni, hanem elsősorban a jelenések egyszerű, ugyanakkor mély és gazdag üzenetével a jövőt kívánják szolgálni Máriának, az Úr Szolgálóleányának iskolájában. Ez a szolgálat az Egyház tizenkét küldetésében fogalmazódik meg, amelyekre a jubileumi évben a nagy zarándoklatok épülnek. Ennek keretében szervezték meg például 2007. december 6. és 9. között a betegeket és zarándokokat szolgáló önkéntesek nemzetközi találkozóját, az idei nagyböjtben pedig a szerzetesházak tagjai tartottak lelkigyakorlatokat és rekollekciókat.

2008. február 11-én, a betegek világnapján több mint hatvanezer zarándok és harmincnál is több különböző nemzetiségű püspök részvételével ünnepelték a lourdes-i barlang előtt a jelenések 150. évfordulóját. „Lourdes üzenete mindenekelőtt egy olyan jelenlét, amely bizalmat ad és lehetővé teszi, hogy szembenézzünk a nehézségekkel” – hangsúlyozta Jacques Perrier, Lourdes és Tarbes püspöke. Miután a hívek és a papok közösen elmondták az Úrangyala imádságot, a francia kisváros utcái szinte emberfolyammá váltak. A jubileumi zarándokút négy állomásából ugyanis kettő a városban található: a „cachot”, ahol Bernadett családja élt, valamint az idősek otthonában rejtőzködő kápolna, ahol a kis üzenetközvetítő először járult szentáldozáshoz.

„A kegyhely kapuit még szélesebbre tárjuk”

Joggal merül fel a kérdés: vajon miért zarándokolnak el milliók immáron 150 éve a Pireneusokban megbújó kisvárosba, Lourdes-ba? „Több mint hatmillió zarándok látogat el évente Lourdes-ba – mondja Jacques Perrier, Lourdes és Tarbes püspöke. – Mit akarnak látni? Mit keresnek? Turisztikai látványosságot? Annál sokkal érdekesebb dolgok vannak itt. Mind­annyian tudják, hogy Lourdes különleges hely. Olyan hely, ahol a keresztény ember a hitét gyakorolhatja. Olyan hely, ahol a kicsik és a gyengék is otthon érezhetik magukat. Olyan hely, ahol a betegeket és a fogyatékkal élőket megbecsülik. Az imádságnak, a szolgálatnak és a népek közötti testvériségnek a helye. Olyan hely, amelyet a fiatalok is különlegesnek találnak. Olyan hely, amely mindenki előtt nyitva áll. Senki sem tudja elfelejteni Lourdes-ot, még akkor sem, ha csak néhány órát töltött el itt. Ezért fordul elő, hogy sokan többször is visszatérnek. 1858-ban kezdődött ez az esemény, amikor Soubirous Bernadettnek megjelent Szűz Mária – folytatja a francia püspök. – Attól a pillanattól kezdve a zarándokok száma nőttön nőtt. A technika által uralt hamis ragyogással és erőszakkal teli világban egyre nagyobb szükség van a tiszta lelkiséggel rendelkező helyekre. Lourdes újra visszaadja a kellő erőt, amely az élet nehézségeivel való szembeszálláshoz szükséges. Lourdes története mindennap tovább íródik. A jelenések után százötven évvel nagyon fontos, hogy hálát adjunk a kapott kegyelmekért, a harmadik évezred küszöbén bizonyságot tegyünk a küldetésünkről, és a kegyhely kapuit még szélesebbre tárjuk.”

Lourdes üzenetének újrafelfedezése

A kegyhely népszerűsége azonban nem merül ki a zarándoklatokban. Szerte a világon, így Magyarországon is – Hövej, Izsófalva, Jánossomorja, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Röjtökmuzsaj, Újdombrád, Újhegy, Ráckeve városában – számos templom és kápolna viseli a Lourdes-i Szűzanya nevét. A Sanctuaire (a lourdes-i egyházi információs központ) igyekszik kapcsolatba lépni a világ valamennyi olyan szent helyével – iskolákkal, kápolnákkal, plébániákkal, intézményekkel stb. –, amely a Lourdes-i Szűzanya, a Barlang vagy Szent Bernadett nevét viseli. Ez a kapcsolatteremtés nemcsak azért fontos, hogy a világ minden részébe eljussanak a jubileumi év legfrissebb hírei, hanem lehetőséget kínál Lourdes üzenetének és aktualitásának újrafelfedezésére.

Balett a házasság szentségérôl

A jubileumi év egyik meglepetése egy kulturális és lelki program lesz. Karol Wojtyla Az aranyműves boltja című, Elmélkedés a házasság szentségéről alcímet viselő színdarabját új interpretációban, ezúttal balettelőadás formájában viszi színre Corrado Cascianelli Adriana Del Giudice zenéjével. A premier 2008. május 23-án lesz Lourdes-ban a Nap a békéért rendezvénysorozat ­keretében. Ezt a találkozót a helyi városvezetés minden évben megszervezi az európai egyetemek diákjainak, hogy ezzel is előmozdítsa a népek közötti békét.

II. János Pál itthon is nagy sikerrel játszott színdarabja vallomás a házasságról, a szerelemről és az emberi kapcsolatokról. A három részből – A jelek, A vőlegény, A gyermek – álló műben múlt és jövő keveredik egymással. Az első rész a szeretetről, jegyességről, Teréz és András esküvői készülődéséről szól. A két fiatal a boldog házasélet szimbóluma. A második részben Anna és István rosszul sikerült házasságát, gondjaikat, szenvedéseiket ismerhetjük meg. A harmadik epizód pedig a dráma legcsodálatosabb része. A harmadik pár az előző kettő gyermekei: Mónika Anna és István lánya, Kristóf pedig Teréz és András fia. Épp közös életük veszi kezdetét, melynek mértéke, hogy minél tökéletesebben tükrözzék az abszolút Létet és Szeretetet. Karol Wojtylának különleges képessége volt arra, hogy rámutasson: a lényeg a szavak mögött rejlik. A jegygyűrűről, a házassági hűség szimbólumáról a következőképpen írt színdarabjában:

„Ezeknek az aranygyűrűknek a súlyát…
nem a fém adja meg,
hanem az ember fajsúlya,
külön-külön mindegyikőtöké
és a kettőtöké együtt…
a jegygyűrűknek csak párosan van
súlyuk.”
(Balássy Péter fordítása)

Az Aranyműves boltját még krakkói érsekként írta Karol Wojtyla 1956-ban. A darabot 1960-ban publikálta a Znak nevű folyóirat, majd ezt követően számos színházi és rádiójáték adaptációja vált ismertté, míg végül 1987-ben Michel Anderson rendezésében, Burt Lancaster és Andrea Occhipinti szereplésével film készült belőle. Az új és modern interpretáció két felvonásban és három jelenetben, különböző művészi nyelveket – zene, tánc, recitálás, számítógépes grafika és videokivetítés – használva meséli el a három pár történetét.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>