Cikkek listázása

Pályi Gyula professzor az „ötödik evangéliumról”

Látta és hitt

Szerző: Kovács Ágnes

„Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt,
amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.” (Jn 20,3-8).
– A „torinói lepel” néven ismert kegytárgy egy 437×113 cm méretű, 1. századbeli halszálkás mintázatú, lenvászon kendő, amelyen egy megkínzott, majd kereszthalált szenvedett férfi fotográfiai negatív jellegű képmása, valamin vérfoltok és égésnyomok láthatók. A lepel valószínűleg a halott fején volt áthajtva, így az megőrizte a halott képét elölről és hátulról. Sorsa Jézus Krisztus kereszthalálától 1349-ig szórványos adatok alapján, majd ezt követően jól dokumentált történelmi adatokkal napjainkig követhető. Jelenleg az olaszországi Torinóban őrzik – a Szentszék tulajdonaként –, a Keresztelő Szent János-székesegyházban. A lepel őrzője hivatalból a mindenkori torinói érsek – kezdi beszélgetésünket Pályi Gyula, a Modena-i és Reggio Emilia-i Egyetem kémia professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a „negyvenek”) tagja, aki a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Esti beszélgetéseinek első tavaszi előadásán a lepellel kapcsolatos eddigi vizsgálatokat elemezte természettudományos szempontból.

– Az eddigi feltételezések szerint Edesszá­ban találtak rá a lepelre, ahol Euszebiosz püspök (325 körüli) írásos feljegyzései utalnak a lepel létezésére, miszerint V. Abgár edesszai király Jézus képmásától (tetradiplon – négyszer hajtott) gyógyult meg.

– A föltámadás után a tanítványok feltehetően eltették a leplet, majd Jeruzsálemben többet nem hallunk róla. Edesszában (a mai Törökország Urfa nevű városa) a legenda szerint V. Abgár, Edessza uralkodója számos alattvalójával együtt leprában megbetegedett. A király levelet írt a már feltámadt Jézusnak, aki Júdás Tádé apostolt küldte el maga helyett, és vele együtt a leplet is. A király és Edessza lakossága meggyógyult a képmás hatására. Ennek annyi igazságmagva lehet, hogy Edessza már az 1. században megtért, Júdás Tádé apostol lehetett a térítőjük, és jó okunk van azt hinni, hogy magával vitte a leplet is. V. Abgár fia nagy keresztényüldöző volt, ekkor a keresztények valószínűleg elrejtették a leplet, ami 525-ben került elő egy szárazon maradt odúból, amikor a várfalat tatarozták.

– Hosszú utat járt be a torinói lepel Edesszától Torinóig. Ezt ma már tudományos vizsgálatok is igazolják.

– A pollinológia tudománya a lepel anyagához ragadt spórákból és pollenekből következtetéseket von le a lepel történetére, identitására vonatkozóan. A lepel állomásaira (Jeruzsálemre, Edesszára, Bizáncra, Franciaországra, Torinóra) jellemző növényflóra-pollenek, gombaspórák találhatóak a lepel felületén. A növénytan 77 fajtát azonosított (29 közel-keletit, 20 törökországit, 4 bizáncit, 17 európait stb.). Így ez az útvonal teljes pontossággal alátámasztható. Jóllehet a pollinológia az út irányát nem mondja meg, csak egyes állomásait azonosítja.

A lepel 944-ben került Bizáncba, 1453-ban pedig a Savoyai hercegség tulajdonába. 1572 óta őrzik a Szent János-székesegyház királyi kápolnájában, Torinóban. 1983-ban, amikor II. Umberto Savoyban meghalt, a lepel a Szentszék tulajdonába került.

– A torinói lepel 1898 óta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt, amikor ugyanis a torinói Secondo Pia ügyvéd, amatőr fotós elkészítette az első fényképfelvételt.

– A fotón a lepel pozitív képe, vagyis a fényképe jelent meg. Ez azért olyan különös, mert a negatívon keresztül történő fényképezési technikákat csak az 1800-as évek elején találták fel. A képmás a szálak felületi elszíneződéséből adódik, tehát nem festett a kép. Mintha megpörkölődött volna a szálak felülete. Jézus feltámadását fényjelenség kísérhette, és ez a hőhatás okozhatta a szálak elszíneződését. Ennél tudományosabb magyarázat jelenleg nem létezik erre a jelenségre.

E felfedezés óta a modern tudomány minden erre alkalmas szakágazatának felhasználásával megvizsgálták a lepel anyagát, a hozzátapadt szemcséket, foltokat és a képmást. E szakterületek – antropológia, törvényszéki orvostan, patológia, hematológia, botanika, pollinológia, numizmatika, textiltechnológia-történet, különféle mikroszkópos és fotográfiai technikák komputeres képtisztító eljárásokkal kombinálva, radiokarbon-vizsgálat, pirolízises analízis tömeg-spektrometriával kombinálva, kémiai analízis és optikai spektroszkópia – mintegy 150 ezer munkaórát fordítottak a kegytárgy vizsgálatára.

– Az önmagát önálló tudományként definiáló szindonológia (lepelkutatás) számos bizonyítékot tárt fel. Jézus ereklyéjét „ötödik evangéliumnak” is nevezik. Miben támasztja alá az evangéliumokat, szolgál-e más információkkal?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>