A veszprémi érseki könyvtár és levéltár az egyházmegye írott kincseinek őrzője
Krisztust őrizd meg magadnak…!
Szerző: Budai Éva
Fotó: Kovács Ágnes, Budai Éva
A könyvtárban 63 ezer kötetnyi értékes könyvet őriznek, köztük 3 kódexet, 24 ősnyomtatványt (5 Bibliát), 344 darab 16. századi antikvát és körülbelül 120 példány régi magyar könyvet, valamint több mint száz díszes hungaricát. Jelentős különgyűjteménynek számít a bazilika híres kottatára. A könyvtári állomány latin, magyar és német nyelvű. Témáját tekintve a könyvállomány teológiai, történelmi (egyháztörténeti), egyházjogi, filozófiai, nyelvészeti, szépirodalmi jellegű kiadványokat tartalmaz, valamint alapvető általános szaklexikonokat, szótárakat.
Padányi, Koller, Hornig – a hőskor
A könyvtár alapját Padányi Biró Márton (1745-1762) püspök vetette meg a sümegi püspöki palotában. Több száz kötet könyvet vásároltatott megbízottja által főként Bécsben. Utódai, Koller Ignác (1763-1777), majd később báró Hornig Károly (1888-1917) saját könyvtárát hagyta az utókorra (Hornig Károly 17 és félezer kötetet). Ezen kívül itt őrzik a káptalan és a volt papi szeminárium egykori könyvtárának válogatott köteteit is.
A könyvtár igazgatója, dr. Kredics László büszkén mutatja be az értékes gyűjteményeket. Ezek sorából kiemeli azt a 14. századi kódexet, amely VI. Kelemen pápa szentbeszédeit tartalmazza, valamint a veszprémi kódexet, mely a 36 tagú káptalan középkor végi számadáskönyve. Az ősnyomtatványok között rangos Lucanus Pharsalia című munkája 1469-ből, mely Rómában készült, a polgárháborút énekli meg. Koroknay Éva művészettörténész szerint e kötet feltehetőleg a Corvina eddig nem ismert nyomtatványai közül való, kötése pedig az eddig fellelt magyar reneszánsz emlékek legkiemelkedőbb darabjai közé tartozik. S kihagyhatatlan a könyvtár egyik értékes hungaricája 1531-ből: Cortesius dicsőítő költeménye Mátyás hadi tetteiről.
A könyvtárnak gazdag a Biblia-gyűjteménye is. A legrégebbit 1479-ben Nürnbergben adták ki, Koberger nyomdájában készült, ezt időrendben követi egy 1497-es ószövetségi Szentírás díszes metszetekkel. Ugyancsak Nürnbergben nyomták azt a Psaltériumot (Zsoltároskönyvet) 1484-ben, melyben értékes kéziratos zenei bejegyzések is találhatók. Kuriózum az 1539-ből származó héber-latin bibliai értelmező szótár, amely könyvészeti ritkaságnak is számít, Európában csupán 3-4 helyen őriznek hasonlót. Három értékes Káldi György-fordítású Biblia is a könyvtár büszkesége. Az elsőt Bécsben nyomták 1626-ban. Hasonmás kiadás az 1732-es nagyszombati és az 1782-es budai Biblia. S a Káldi-Biblia két világháború között kiadott öt kötetes változata is megtalálható itt, sőt egy 1794-es utrechti kiadású Károli-Biblia is.
Végezetül felvezet az igazgató úr az emeleti Koller-könyvtárszobába (amely nevét Koller Ignác veszprémi püspökről kapta). Itt található minden idők egyik legnagyobb Bibliája, a Padányi Biró Márton püspök hagyatékából származó 1550-ben Lyonban kiadott Szent Biblia.
Egy Szent István korabeli levéltár
A Veszprémi Érseki és Főkáptalani levéltár közel egyidős az egyházmegyével. Ezért azt is mondhatnánk, Szent István korabeli, hiszen ahogy a püspökség megalapításakor különböző felszereléseket, könyveket, misekönyveket ajándékoztak az újonnan alapított egyházmegyének, úgy szinte folyamatosan megőrizték a birtokokról, az alapításról készített iratokat is, s a kor szokása szerint a többi kinccsel, kegytárggyal, könyvvel együtt a székesegyház sekrestyéjében helyezték el. Persze ebben az időszakban még mai értelemben vett levéltárról nem beszélhetünk, de a későbbinek ez lett a magja. Ennek egyik ékes bizonyítéka a levéltár legelső, legrégebbi dokumentuma, amely a 11. század második felében kelt, 1079-80 körül. Ez egy végrendelet, amelyet egy paloznaki vitéz, Szent László király vitéze, Guden tett a székesegyház javára.
A mai értelemben vett hivatal megszervezése önálló levéltárossal a 18. század végére tehető, akkor egy fiatal pap töltötte be ezt a tisztet néhány évig.
A káptalani levéltárat 1907-től a kanonoki házakban helyezték el a székesegyház felújítása miatt. Egyik helyről a másikra költöztették, majd végül 1972-ben az egykori ferences kolostor emeletén kapott megfelelő helyet. A megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodott az egyházmegye vezetése, amikor a káptalani levéltárat a püspöki levéltáros felügyelete alá helyezte, majd 1993-ban a kettőt szervezetileg is összevonta. Terjedelmét tekintve az egyházmegyei levéltár ma már nem tartozik a nagy levéltárak közé. Mintegy 300 folyóméternyi iratanyagot őriznek itt. Valamikor sokkal nagyobb lehetett az állomány, de a török pusztítás idején és több tűzvész során az iratanyag nagy része odaveszett. Ma már a kora újkori, 16-17. századi iratanyag szinte elenyésző, csak mintegy 150-200 dokumentumról beszélhetünk. Viszont a középkori iratanyag rendkívül gazdag, körülbelül 1800 oklevelet őriznek itt, amely bármelyik hazai oklevélgyűjteménnyel felveszi a versenyt. S a 18. századi forrásanyag is bőséges (ez alkotja az intézmény törzsanyagát).
A fenntartó érsekség és a pályázatok segítik őket
A levéltár az érsekség és a káptalan iratanyagát őrzi. A 18. századi anyagot tematikus rendszerben sorolták be (személyi ügyek, végrendeletek, plébániai, egyházlátogatási jegyzőkönyvek) egészen az 1820-as évekig, majd az 1800-as évek derekától áttértek a folyószámos rendszerre, vagyis az érkezés, illetve keletkezés szerinti besorolásra. A forgalom évről évre nő, mondja ifj. Hermann István könyvtáros, aki 2002-től vezetője az intézménynek. Hetente kétszer fogadnak kutatókat a levéltárban. Tavaly 208-an keresték fel az intézményt, vagyis 2-2 kutató fordult meg átlagosan egy kutatónapon. A látogatók többsége szakdolgozatához anyagot gyűjtő egyetemista diák, illetve helytörténet-kutató.
A levéltári anyagok sorában az egyik legértékesebb dokumentumgyűjtemény a pápai pálos szerzetesek által 1638 és 1668 között vezetett keresztelési és házassági anyakönyv, amely azért is izgalmas forrás, mondja a levéltáros, mert azt az időszakot öleli fel, amikor megkezdődött Pápán a katolikus megújhodás a reformáció után. A levéltár egy új raktárhelyiséget kapott nemrég az érsekségen, amelyet kétmillió forintos pályázati pénzzel sikerült felújítani, tájékoztat ifj. Hermann István. Itt fémdobozokban őrzik a középkori dokumentumokat, az okleveleket. Itt találhatók a 19. századi iratok is, s külön a polcokon a káptalan és a püspökség 18-19. századi gazdasági iratanyagának a kötetei.
