A veszprémi érseki könyvtár és levéltár az egyházmegye írott kincseinek őrzője
Krisztust őrizd meg magadnak…!
Szerző: Budai Éva
Fotó: Kovács Ágnes, Budai Éva
A könyvtárban 63 ezer kötetnyi értékes könyvet őriznek, köztük 3 kódexet, 24 ősnyomtatványt (5 Bibliát), 344 darab 16. századi antikvát és körülbelül 120 példány régi magyar könyvet, valamint több mint száz díszes hungaricát. Jelentős különgyűjteménynek számít a bazilika híres kottatára. A könyvtári állomány latin, magyar és német nyelvű. Témáját tekintve a könyvállomány teológiai, történelmi (egyháztörténeti), egyházjogi, filozófiai, nyelvészeti, szépirodalmi jellegű kiadványokat tartalmaz, valamint alapvető általános szaklexikonokat, szótárakat.
Padányi, Koller, Hornig – a hőskor
A könyvtár alapját Padányi Biró Márton (1745-1762) püspök vetette meg a sümegi püspöki palotában. Több száz kötet könyvet vásároltatott megbízottja által főként Bécsben. Utódai, Koller Ignác (1763-1777), majd később báró Hornig Károly (1888-1917) saját könyvtárát hagyta az utókorra (Hornig Károly 17 és félezer kötetet). Ezen kívül itt őrzik a káptalan és a volt papi szeminárium egykori könyvtárának válogatott köteteit is.
A könyvtár igazgatója, dr. Kredics László büszkén mutatja be az értékes gyűjteményeket. Ezek sorából kiemeli azt a 14. századi kódexet, amely VI. Kelemen pápa szentbeszédeit tartalmazza, valamint a veszprémi kódexet, mely a 36 tagú káptalan középkor végi számadáskönyve. Az ősnyomtatványok között rangos Lucanus Pharsalia című munkája 1469-ből, mely Rómában készült, a polgárháborút énekli meg. Koroknay Éva művészettörténész szerint e kötet feltehetőleg a Corvina eddig nem ismert nyomtatványai közül való, kötése pedig az eddig fellelt magyar reneszánsz emlékek legkiemelkedőbb darabjai közé tartozik. S kihagyhatatlan a könyvtár egyik értékes hungaricája 1531-ből: Cortesius dicsőítő költeménye Mátyás hadi tetteiről.
A könyvtárnak gazdag a Biblia-gyűjteménye is. A legrégebbit 1479-ben Nürnbergben adták ki, Koberger nyomdájában készült, ezt időrendben követi egy 1497-es ószövetségi Szentírás díszes metszetekkel. Ugyancsak Nürnbergben nyomták azt a Psaltériumot (Zsoltároskönyvet) 1484-ben, melyben értékes kéziratos zenei bejegyzések is találhatók. Kuriózum az 1539-ből származó héber-latin bibliai értelmező szótár, amely könyvészeti ritkaságnak is számít, Európában csupán 3-4 helyen őriznek hasonlót. Három értékes Káldi György-fordítású Biblia is a könyvtár büszkesége. Az elsőt Bécsben nyomták 1626-ban. Hasonmás kiadás az 1732-es nagyszombati és az 1782-es budai Biblia. S a Káldi-Biblia két világháború között kiadott öt kötetes változata is megtalálható itt, sőt egy 1794-es utrechti kiadású Károli-Biblia is.
Végezetül felvezet az igazgató úr az emeleti Koller-könyvtárszobába (amely nevét Koller Ignác veszprémi püspökről kapta). Itt található minden idők egyik legnagyobb Bibliája, a Padányi Biró Márton püspök hagyatékából származó 1550-ben Lyonban kiadott Szent Biblia.
Egy Szent István korabeli levéltár
A Veszprémi Érseki és Főkáptalani levéltár közel egyidős az egyházmegyével. Ezért azt is mondhatnánk, Szent István korabeli, hiszen ahogy a püspökség megalapításakor különböző felszereléseket, könyveket, misekönyveket ajándékoztak az újonnan alapított egyházmegyének, úgy szinte folyamatosan megőrizték a birtokokról, az alapításról készített iratokat is, s a kor szokása szerint a többi kinccsel, kegytárggyal, könyvvel együtt a székesegyház sekrestyéjében helyezték el. Persze ebben az időszakban még mai értelemben vett levéltárról nem beszélhetünk, de a későbbinek ez lett a magja. Ennek egyik ékes bizonyítéka a levéltár legelső, legrégebbi dokumentuma, amely a 11. század második felében kelt, 1079-80 körül. Ez egy végrendelet, amelyet egy paloznaki vitéz, Szent László király vitéze, Guden tett a székesegyház javára.
