Az Érseki Könyvtár igazi kincsei: a Bibliák
„Itt az ezer nyelven megnyíló Isteni Írás…”
Szerző: Fischerné Grócz Zita
A legrégebbi Bibliáinkat ritkán láthatja az érdeklődő, hisz a gyűjtemény féltve őrzött kincsei. A 13. századból most több pergamenkódexet is kiállítottunk. A 13. század előtt csak kevés teljes Biblia létezett. Másolásuk drága és időigényes volt, az eredmény pedig egy óriás méretű könyv lett, amit csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe, a Zsoltárokat, a Prófétákat és a leggyakrabban az Evangéliumokat. A 13. században megjelentek a hordozható Bibliák, és gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. Egy ilyen érdekes és különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt, kisméretű zsebbibliát is megcsodálhatunk. Egyik legértékesebb 13. századi kódexünk Szent Pál leveleit tartalmazza. A szentírási szöveget Petrus Lombardus, 12. századi párizsi érsek kommentálta. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse. Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a kéziratgyűjtemény egyik legszebb művészi díszítésű pergamenkódexét. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.
A 15. századi első nyomtatott könyvek, az ősnyomtatványok közül a legszebb bibliakiadásokat válogattuk össze. A híres nürnbergi, velencei, bázeli ősnyomdákból láthatunk kézzel színezett metszeteket, tollrajzos motívumokkal díszített Bibliákat.
A Katolikus Egyház a Tridenti Zsinat (1545-1563) határozata óta a Vulgatát ismeri el hiteles szövegnek. Vulgata alatt pedig a különböző latin fordítások sorából azt a fordítást értjük, amely nagyobb részben Jeromos munkája. E határozat értelmében a zsinat tagjai közül bizottság alakult, hogy a Vulgáta hibátlan szövegét megállapítsa. 1589-ben a bizottság átadhatta V. Sixtus pápának a gondos Vulgata-szöveget, és 1590-ben az meg is jelent Rómában. Az 1590-es római Vulgata-kiadás több későbbi kiadással együtt látható.
Protestáns kiadásokban is igen gazdag a gyűjtemény. A kiállításon Luther első német fordításai mellett látható Luther kézjegyével, aláírásával ellátott Szentírása, amely valószínűleg saját tulajdonában volt.
A tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb polyglott (többnyelvű) Bibliák képviselik. A 16. században Antwerpenben megjelent négynyelvű kiadás (héber, khaldeus, görög és latin) mellet a kutatók számára legfontosabb, 17. századi, londoni kiadást is kiállítottuk. A héber, görög, kaldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelvű, hatkötetes mű mérföldkő a biblikus és a keleti nyelvek kutatásában. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása is olvasható, ez segíti az összehasonlítást.
A kiállítás mottója a könyvtáralapító Patachich Ádám érsek olasz könyvtárosától származik: „Itt az ezer nyelven megnyíló Isteni Írás…” Ez az idézet is utal arra, hogy kimeríthetetlenül gazdag a könyvtár a különféle nyelvű Bibliákban. Természetesen valamennyit lehetetlen bemutatni, de a legszebbek és legérdekesebbek láthatók a kiállításon: az európai nyelvű (angol, olasz, francia, lengyel, cseh, román) fordítások mellett kopt, perzsa, kínai és eszkimó is.
Az idegen nyelvek mellett természetesen hangsúlyos szerepet kaptak a magyar bibliafordítások is. A nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia mellett láthatjuk az első nyomtatott, magyar nyelvű, katolikus Bibliát, Káldi György fordításának 1626-os bécsi kiadását.
Művészi metszetekkel díszített képes Bibliák, régi, ritka bibliai térképek, különleges méretű kiadások látványa teszi színessé és reményeink szerint feledhetetlenné kiállításunk megtekintését.
