Egy 70 évvel ezelőtti kongresszusról
Győzelemről énekeljünk…
Szerző: Kovács Gergely
Az első ilyen nemzetközi rendezvény Lille-ben volt XIII. Leó pápa uralkodása idején, 1881-ben. Egy Emilie Tamisier nevű asszony kezdeményezte a hitvalló seregszemlét az „Eucharisztia apostola”, Eymard Szent Julien hatására, aki a Legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére alapított kongregációt, de magát a kongresszust már nem érhette meg. Az első kongresszus mottójául ezt választották: „Az Eucharisztia megmenti a világot.” A franciaországi gyökereket jelzi még, hogy az első tizenöt kongresszus közül kilenc egy-egy francia városban zajlott. 1893-ban Jeruzsálem lehetett a helyszín, a legtöbb kongresszust pedig Rómában és Lourdes-ban rendezték, mindkét városban hármat-hármat.
Az első huszonnégy eucharisztikus kongresszusnak ugyanaz volt az általános témája: az Oltáriszentség tisztelete, a szentségi körmenetek, a szentáldozások, elsősorban a gyermekek áldoztatása, a szentmise misztériuma, valamint az eucharisztikus mozgalmak és egyesületek. 1914 óta mindig változik a tematikus vezérfonal, és ezt a mindig más jelmondat is kifejezi. A budapesti mottó így hangzott: Eucharisztia – Vinculum Caritatis, a Szeretet Köteléke.
XI. Piusz pápa uralkodása idején a kongresszusok történetében újabb változás történt. Az 1920-as évektől kezdve ugyanis a kongresszusok nemzetközi jellegét az is biztosítja, hogy azokat váltakozva más-más kontinensen kell megrendezni. Ettől kezdve egyre nagyobb hangsúly helyeződött a kongresszusok missziós jellegére és jelentőségére. Egy kisebb, manilai kongresszus előkészítése kapcsán 1937-ben egy új fogalom is felbukkant, az újraevangelizációé.
1938-ban XI. Piusz pápát bíboros államtitkára, Eugenio Pacelli képviselte a magyar főváros eucharisztikus kongresszusán. A bíbornok rövid itt tartózkodása alatt szívébe zárta a magyar népet. Nagy hatással volt rá nagyszüleink vallásos buzgalma, lelkesedése, hagyománytisztelete és vendégszeretete. A pápa személyes követeként Pacelli bíborost a királyi palotában szállásolták el, és elutazása előtt a kormányzó teljesítette azt a kívánságát is, hogy ha már a Szent Jobb előtt leróhatta kegyeletét, hadd láthassa, és hadd imádkozzon hazánkért a Szent Korona jelenlétében is. Ez sokkal több volt, mint egyszerű diplomáciai gesztus, hiszen akkor még az évezredes hagyományokhoz híven a budavári királyi palota páncéltermében, elzárva őrizték a nemzeti ereklyét, és csak nagy évfordulók alkalmával állították közszemlére. A kiváltságos pillanatról hangulatos festményt őriznek Rómában az Isteni Megváltó Leányai a méltán közkedvelt magyar zarándokházukban.
Pacelli bíboros a nemzetközi kongresszus és a magyar Szent István Év esztergomi megnyitásának felejthetetlen emlékeivel tért vissza az Örök Városba, ahol egy év múltán pápává választották. A Szent Malakiás püspök féle pápajövendölések alapján „Angyali Pásztornak” nevezett XII. Piusz pápa az első és utolsó audienciáját magyaroknak adta. Atyai szeretet fűzte az általa kinevezett Mindszenty József bíboroshoz, akinek vértanúi sorsát profetikus szavakkal jövendölte meg. 1956-ban Piusz pápa volt Magyarország legelkötelezettebb szószólója. 1958-ban az életszentség hírétől övezve hunyt el, kanonizációs eljárása a II. világháború során tanúsított magatartását meghamisító rágalmak ellenére megkezdődött, és mára ennek első fele gyakorlatilag be is fejeződött. Megilleti őt a Tiszteletreméltó cím, és a legújabb szentszéki hírek már a boldoggá avatás lehetőségeiről és feltételeiről szólnak. Fejedelmi alakját a Szent István-bazilika homlokzatán a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus – évtizedekre elfalazott, de néhány éve eredeti pompájában helyreállított – emléktábláján is megcsodálhatjuk.
A hetven esztendővel ezelőtti budapesti rendezvényről fennmaradt gyönyörű képek és beszámolók talán felejtetik, hogy nem csak a régmúltban, de napjainkban is folytatódik az eucharisztikus kongresszusok hagyománya, helyi és nemzetközi szinten egyaránt. Rendezésüket Rómában önálló hivatal koordinálja a nemrég leköszönt pápai szertartásmester, Piero Marini érsek vezetésével.
A nagy jubileumi Szent Év kongresszusát az Örök Városban tartották. Ez év júniusában pedig – a 2004-es mexikói után – újabb nemzetközi kongresszusra készül a világegyház. Ez lesz a XLIX., és a kanadai Quebec városa ad otthont neki. Észak-Amerika első, missziós jelentőségű francia városa idén ünnepli alapítása 400. évfordulóját. 1938-ban Budapesten szintén jeles helyi évfordulóval esett egybe a kongresszus hitvalló eseménye: Szent István égi születésének 900. évfordulójával. A Quebec-i kongresszus fő témáját XVI. Benedek pápa hagyta jóvá: „Az Eucharisztia Isten ajándéka a világ életéért.” Szép összhangban van ez a gondolat a kanadai város jelmondatával: „Értékessé teszem Isten ajándékát!”
„Minden Eucharisztikus Kongresszus – fogalmaz Benedek pápa – egy gondviselésszerű alkalom arra, hogy ünnepélyes formában mutassuk fel az emberiségnek az Eucharisztiát mint Isten ajándékát a világ életéért. Milyen nagy szüksége van a mai embernek arra, hogy az Oltáriszentségben újra felfedezze saját reménységének a forrását…” A Quebec-i hívek és a világ minden tájáról oda zarándokló küldöttségek előkészületében nagy segítséget jelent, hogy a Szentatya a közelmúltban éppen „A Szeretet Szentségéről, az Eucharisztiáról, az Egyház életének és küldetésének forrásáról és csúcspontjáról” adott ki apostoli buzdítást, melyben Benedek pápa egyebek mellett arról ír, hogy „mekkora figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a liturgikus cselekmény a maga természetének megfelelően ragyogni tudjon”.
Isten jóságát és szépségét, ajándékainak tündöklő ragyogását jeleníti meg a szent liturgia. Ha Quebec-ben nem is, de az idei úrnapi szertartások alkalmával saját plébániánkon felidézhetjük a magyar egyház és a magyar nemzet emlékezetes, szép ünnepét, a budapesti eucharisztikus kongresszus hetven évvel ezelőtti győzelmes énekét és hitvalló buzgalmát.
