Egy 70 évvel ezelőtti kongresszusról
Győzelemről énekeljünk…
Szerző: Kovács Gergely
Az első ilyen nemzetközi rendezvény Lille-ben volt XIII. Leó pápa uralkodása idején, 1881-ben. Egy Emilie Tamisier nevű asszony kezdeményezte a hitvalló seregszemlét az „Eucharisztia apostola”, Eymard Szent Julien hatására, aki a Legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére alapított kongregációt, de magát a kongresszust már nem érhette meg. Az első kongresszus mottójául ezt választották: „Az Eucharisztia megmenti a világot.” A franciaországi gyökereket jelzi még, hogy az első tizenöt kongresszus közül kilenc egy-egy francia városban zajlott. 1893-ban Jeruzsálem lehetett a helyszín, a legtöbb kongresszust pedig Rómában és Lourdes-ban rendezték, mindkét városban hármat-hármat.
Az első huszonnégy eucharisztikus kongresszusnak ugyanaz volt az általános témája: az Oltáriszentség tisztelete, a szentségi körmenetek, a szentáldozások, elsősorban a gyermekek áldoztatása, a szentmise misztériuma, valamint az eucharisztikus mozgalmak és egyesületek. 1914 óta mindig változik a tematikus vezérfonal, és ezt a mindig más jelmondat is kifejezi. A budapesti mottó így hangzott: Eucharisztia – Vinculum Caritatis, a Szeretet Köteléke.
XI. Piusz pápa uralkodása idején a kongresszusok történetében újabb változás történt. Az 1920-as évektől kezdve ugyanis a kongresszusok nemzetközi jellegét az is biztosítja, hogy azokat váltakozva más-más kontinensen kell megrendezni. Ettől kezdve egyre nagyobb hangsúly helyeződött a kongresszusok missziós jellegére és jelentőségére. Egy kisebb, manilai kongresszus előkészítése kapcsán 1937-ben egy új fogalom is felbukkant, az újraevangelizációé.