Takács Gyula atya az Örök Ige szentélyéről
A kövekben megszólaló Örök Ige
Szerző: Horváth István Sándor
Fotó: Horváth István Sándor
– Kispapéveim alatt a szemináriumban nagyon intenzíven foglalkoztam a Bibliával. Budapesten, amikor a Hittudományi Akadémián tanultam, igen csodáltam kiváló tanáromnak, Szörényi Andornak a Szentírás iránti szenvedélyes szeretetét. De Kosztolányi professzor is nagy hatást tett rám, akinél licenciadolgozatomat írtam Szent Pál apostol jelleméről. Ezt követően Rómában a Pápai Biblikus Intézetben tanulhattam, ami csodálatos élmény volt.
– A tanulóból aztán tanár lett. Hol tanított eddig?
– Rómából hazatérvén rögtön tanítani kezdtem. 1975-től mindmáig folyamatosan oktatok. Először Szombathelyen kezdtem el egy biblikus kurzust felnőtteknek, majd a budapesti Hittudományi Akadémia levelező tagozatának voltam a tanára. 1986-tól az országban több helyen, Debrecenben, Szegeden és Veszprémben tanítom a szentírástudományt. Az ún. „új hermeneutikus módszert” követem, amely szerint a Szentírást nem csupán a múltjából közelítjük meg, hanem a jelenre tett hatásában próbáljuk tetten érni.
– A templomokat általában egy szent tiszteletére szokták felszentelni. Honnan jött az ötlet, hogy az Isteni Ige tiszteletére épít templomot?
– Az alapgondolatot a II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum kezdetű, az isteni kinyilatkoztatásról szóló dokumentuma adta meg, amely szerint „jóságában és bölcsességében az Isten úgy határozott, hogy kinyilatkoztatja önmagát, és tudtunkra adja akaratának szent titkát, melynek alapján Jézus Krisztus, a megtestesült Ige által a Szentlélekben az Atyához járulnak az emberek, és az isteni természetben részesülnek. Ebben a kinyilatkoztatásban a láthatatlan Isten lángoló szeretetének gazdagságából, mint barátaihoz szól az emberekhez, társalog velük, hogy őket meghívja és befogadja a saját közösségébe”.
Az Örök Ige kifejezés egyrészt a Szentírást jelenti, másrészt a második isteni személyt, Jézus Krisztust. A templom nem csupán a kinyilatkoztatott, a leírt isteni szónak, hanem az Örök Igének, Krisztusnak a tiszteletére épült.
– Van-e ehhez hasonló a világon?
– Tudomásom szerint a csörötneki az első ilyen templom. Talán éppen ennek indíttatására épült néhány évvel később egy hasonló Miskolcon.
– Hogyan fogadták Gyula atya elképzelését a tervezők és művészek?
– Folyamatosan egyeztettem velük. A templomépületet a munkájáért később nívódíjat kapott Fazakas Péter, a körülötte lévő parkot dr. Józsa Miklósné tervezte. A képzőművészeti alkotások Lesenyei Márta és Kiss Sándor munkái.
– A hely kiválasztása is nyilván egészen tudatos volt. Hol áll a templom?
