Érseki buzdítás állítja a hívek elé a nagy egyháztanító példáját
Szent Pál alakja Bács-Kiskun megye címerében
Szerző: Farkas P. József
– Az általa alapított egyházközségek a történelem viharaiban felmorzsolódtak, de a hozzájuk intézett levelei, amelyek alkalmi írások voltak, örök időszerűséggel tanítanak bennünket, mai keresztényeket is. Fennmaradt életének példája: Krisztus iránti mérhetetlen szeretete, amellyel a vértanúságot is vállalta, és ezáltal lett a hithirdetésnek, az evangelizációnak égi pártfogója.
– Indulatos, harcos, szenvedélyes ember lehetett.
– Pál tüzes lelkű ember volt, akinek a lelki fejlődése tanulságos és megszívlelendő módon jól követhető a Szentírásban. Megtérésekor azt kérdezte a föltámadt Krisztustól „Ki vagy te, Uram (…) Uram, mit akarsz tőlem, mit cselekedjek?” (ApCsel 9,5-6). Az Úr Jézus Ananiás tanítvány által tudtára adta, hogy hirdetnie kell az Úr nevét a pogányok között, és sokat kell szenvednie. Ettől kezdve egy gondolat vezérelte, hogy a keresztre feszített és föltámadt Krisztust hirdesse (1Kor 2,2), valamint, hogy saját életét is Jézus példája szerint alakítsa. Azt írta a legkedvesebb egyházközségében, Filippiben élő híveknek: „Jézus Krisztus magához ragadott, (…) felejtem, ami mögöttem van, s az előttem lévő után rugaszkodom” (Fil 3,13). „Hasonló akarok lenni hozzá halálában, hogy eljussak a halálból való föltámadásra” (Fil 3,11). Egyszerre tudta önmagáról, hogy különleges kiváltságban részesült, az összes egyház gondja reá nehezedik (vö. 2Kor 11,28), ezért nagyon sok áldozatot hozott értük. Másrészt élt benne a bűntudat, mert Krisztus Egyházát üldözte, és hogy mindent Isten kegyelmének köszönhet. Élete végén ezért elmondhatta; „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20). Saját szenvedésével pedig kiegészítette Krisztus szenvedését.
– Mire int az érseki buzdítás? Mi a körlevél fő mondandója?
