Ellentétes irányú törekvések az EU-n belül
Szabad vasárnap itt, 65 órás munkahét ott
Szerző: sy
A magyar szakszervezetek elutasítják az uniós döntést, hiszen a tervezett módosításokat már korábban is ellenezték. Herczog László, a munkaügyi tárca szakállamtitkára szerint biztató, hogy az irányelv számos kérdést nemzeti hatáskörbe utal, az előírásokat nem kell automatikusan beépíteni a magyar jogrendbe. A június elején született ideiglenes döntést egyébként még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is, ezért a heti munkaidő meghosszabbításának ellenzői továbbra is lobbizhatnak az ügyben.
Az uniós hír szinte azzal egy időben érkezett, hogy hazánkban ötpárti megbeszélést tartottak a Munka Törvénykönyve és a Kereskedelmi Törvény módosítására elkészített kereszténydemokrata javaslatokról. A javaslatok a vasárnapi munkavégzésre, illetve a boltok vasárnapi nyitva tartására vonatkozóan állapítanának meg új szabályokat. A Kereszténydemokrata Néppárt javaslata szerint a Munka Törvénykönyvének módosításával jelentősen szűkíthetnék a vasárnap, rendes munkaidőben kötelezően elrendelhető munkavégzés lehetőségét, illetve az új szabályozás a jelenlegi kivételek szűkítésével általánossá tenné az 50 százalékos vasárnapi pótlékot. A főszabály a vasárnapi zárva tartás lenne. Ez alól kivétel a vendéglátó üzlet, a kereskedelmi szálláshely, a virág-, az édességüzlet és az üzemanyagtöltő állomás, valamint a pályaudvaron, repülőtéren, üzemanyagtöltő állomáson belül működő, legfeljebb 280 négyzetméter alapterületű üzlet. Nem kellene vasárnaponként zárva tartani az olyan üzleteket sem, amelyeknél a nyitva tartás nem járna munkavállaló foglalkoztatásával. A javaslat értelmében a kereskedő az általa választott napokon évi 12 vasárnapon szabadon nyithatná ki az üzletét. Ezzel lehetőséget kapnának az üzlettulajdonosok arra, hogy például a nyári balatoni szezonban vagy a karácsonyi időszakban vasárnap is nyitva tartsanak.
Harrach Péter (KDNP) az ötpárti megbeszélés után arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az öt parlamenti párti képviselő egyetértett abban, fontos a javaslatokban szereplő azon szándék, hogy a munkavállalók érdekeit fokozottan védje a szabad vasárnap vívmányának megőrzésével. A pártok egyetértettek abban is, hogy közösen szorgalmazzák a Munkaügyi Főfelügyelőségnél, hogy a vasárnapi munkavégzésre, illetve a vasárnapi pótlék fizetésére vonatkozó munkáltatói gyakorlatot a felügyelőségek fokozottan ellenőrizzék. A pártok megegyeztek abban, hogy a következő hetekben elkészítik a törvények módosítására a szövegszerű javaslataikat, és szeptember elején folytatják az egyeztetéseket. A KDNP felvetését egyébként többek közt az MSZOSZ is támogatja.
A MKPK Iustitia et Pax Bizottsága II. János Pál pápa Dies Domini kezdetű apostoli levele megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a közelmúltban a témához kapcsolódó nyilatkozatot adott ki. Eszerint: „A vasárnapnak az európai kultúrában sajátos szerepe van. Megszakítja a munkás hétköznapok sorát és egy azoktól markánsan eltérő értéket, eszmét jelenít meg. A nappalok és éjszakák, valamint az évszakok ciklikus változásaihoz hasonlóan megzabolázza a megállíthatatlan időt. A ritmikusan visszatérő hetedik napot Isten magának foglalta le: a nyugalom napjává tette, ami az ember biológiai ritmusához alkalmazkodik.
A hetedik nap kultuszát Európa a zsidóságtól örökölte. A Biblia szerint ezen a napon semmiféle munkát sem szabad végezni és másokkal sem végeztetni. Még a háziállatokat sem szabad munkára fogni. Ezt a rendelkezést joggal tekinthetjük földrészünk első szociális törvényének. Mind a zsidó és mind a keresztény értelmezés számára a nyugalom napja több mint a munkától való tartózkodás és pihenés... Ebben az értelemben a vasárnap a szabadság szigete, amely visszaadja az embert önmagának és övéinek, családjának, barátainak és Istennek… Ez teszi ünneppé a vasárnapot. Ünnep nélkül emberi együttélés nem létezhet, szüksége van rá a társadalomnak.”
